Pál Efezusban először a zsinagógában prédikált. Amikor ellenállással találkozott, az új hívőkkel egy bizonyos Tirannosz iskolájába költöztek át, ahol két éven keresztül naponta hirdette az Igét (ApCsel 19:8-10). Lukács úgy összegzi az apostol efezusi szolgálatát, hogy az egész provinciát szorgalmasan tanította (ApCsel 19:10, 26). ApCsel 19:11-20 verseiben Lukács leír néhány csodatörténetet, amelyekkel Isten hatalmának győzelmét mutatja be egy olyan városban, ahol elterjedt volt a varázslás és a babonaság. Kétségtelen, hogy Isten Pálon keresztül is gyógyíthatott, de még azoknak a zsebkendőknek vagy kötényeknek is volt gyógyító ereje, amelyeket az apostol megérintett (ApCsel 19:12), ez emlékeztet arra, ahogyan Jézus meggyógyította a vérfolyásos asszonyt (Lk 8:44). Lukács szerint talán az efezusi babonaság miatt Isten „nem közönséges” csodákat hajtott végre (ApCsel 19:11). Ez arra lehet példa, hogy Isten az emberek felfogóképességének szintjéhez igazítja a szükségleteik kielégítését. Pál úgy döntött, hogy Jeruzsálembe megy (ApCsel 19:21). Lukács nem nevezi meg ennek az útnak az okát, de az apostol írásaiból tudjuk, hogy a jeruzsálemi gyülekezet szegényeinek akarta átadni az általa összegyűjtött összeget (Róm 15:25-27; 1Kor 16:1-3). Az első évek vagyonközössége és a Claudius ideje alatti súlyos éhínség szegénységbe taszította a júdeai hívőket. Pál annak lehetőségét látta meg a segélykiáltásukban (Gal 2:10), hogy megerősítse a bizalmukat úgy az apostolsága, mint a már a kultúrákon átívelő egyház egysége iránt, bár tudta, ezzel veszélyeknek teszi ki magát (ApCsel 20:22-23; Róm 15:31).

Olvassuk el ApCsel 19:23-40 részét! Mi volt a valódi oka a Pállal szembeni ellenállásnak Efezusban, amivel az ott töltött ideje végén találta szemben magát?

A szembenállás oka a pogány bálványimádás volt, amire Pál szolgálata komoly fenyegetést jelentett. Demeter valódi motivációja egyértelműen anyagi indíttatású volt, viszont vallási kérdésként tudta feltüntetni Artemisz (vagy Diána) temploma miatt, ami az ókori világ hét csodájának egyike volt, éppen Efezusban.

Olvassuk el ApCsel 19:27 versét! Figyeljük meg, hogy Demeter milyen mesterien tudta becsempészni a vallásos „kegyesség” szálát, mivel szerette volna, ha továbbra is áramlik hozzá a pénz! Miért kell keresztényként is vigyáznunk, nehogy ugyanígy próbáljunk manipulálni a hittel vagy a kegyesség látszatával?