„Akik ma népszerűtlen igazságot tanítanak, ne kedvetlenedjenek el, ha a magukat keresztényeknek vallóktól olykor kedvezőtlen fogadtatásban részesülnek, mint amilyenben Pálnak és munkatársainak is részük volt azoktól, akik között dolgoztak. A kereszt hírnökei éberen és imádságos lelkülettel vértezzék fel magukat, és mindig Jézus nevében dolgozva, hittel, bátorsággal menjenek előre” (Ellen G. White: Az apostolok története. Budapest, 2001, Advent Kiadó, 152-153. o.).

„Ha a föld történelmének utolsó napjaiban azok, akiknek vizsgálandó igazságot hirdetnek, a béreabeliek példáját követnék és az Írásokat naponta kutatnák, összehasonlítva Isten szavával a nekik hozott üzenetet, ott ma – ahol most viszonylag kevesen vannak –, Isten törvényének előírásaihoz nagyobb számban volnának hűségesek… Mindenki a kapott világosság szerint lesz megítélve. Az Úr elküldi követeit a megváltás üzenetével, és akik hallják, felelősek azért, ahogyan szolgáinak szavát kezelik. Azok, akik őszintén keresik az igazságot, Isten Igéjének fényében gondosan meg fogják vizsgálni a nekik bemutatott tant” (i. m. 154-155. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1. A hétfői tanulmány utolsó bekezdésével kapcsolatban beszéljük meg az osztályban a következő állítást: „Alaposabban fel kell készülniük a keresztelendőknek… Egyértelművé kell tenni a keresztényi élet elveit azok előtt, akik újonnan csatlakoztak az igazsághoz” (Ellen G. White: Testimonies for the Church. 6. köt., 91-92. o.)!

2. Olvassuk el ApCsel 17:32-34 verseit! Mit tanulhatunk abból a háromféle reakcióból, ahogyan Pál athéni üzenetét fogadták? „1) Néhányan gúnyolódtak. Csodálkoztak a különös zsidó férfi szenvedélyességén. Lehet gúnyolódni az életen, de aki ezt teszi, idővel rájön, hogy a komédia tragédiába fog torkollni. 2) Némelyek halogatták a döntést. Az a legveszélyesebb, ha az ember rájön, milyen könnyű azt mondani, hogy majd holnap. 3) Voltak, aki hittek. A bölcs ember tudja, hogy csak a bolond utasítja vissza Isten ajánlatát” (William Barclay: The Acts of the Apostles. Átdolgozott kiadás. Philadelphia, 1976, Westminster, 133. o.).

3. Pál idézett egy pogány írótól (ApCsel 17:28), mert így akarta megértetni az üzenetét az athéniakkal. Hasznos lehet ilyen forrásokat használni? És milyen veszélyei lehetnek ennek?