Élet a korai egyházban

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETITANULMÁNYUNK: Apostolok cselekedetei 2:42-46; 3:1-26;

4:1-18, 34-35; 5:1-11, 34-39

„Mindennap állhatatosan, egy szívvel, egy lélekkel voltak a templomban, és amikor házanként megtörték a kenyeret, örömmel és tiszta szívvel részesültek az ételben; dicsérték Istent, és kedvelte őket az egész nép” (ApCsel 2:46-47, RÚF).

A korai egyházat szinte már nem is sürgethette volna jobban az idő. Jézus megválaszolatlanul hagyta az idő elemét (ApCsel 1:6-8), amikor a Messiás országának megalapításáról kérdezték. Ezt úgy is érhették, hogy a Lélek kiárasztásán és az apostoli küldetésen múlik minden. Így amikor elérkezett a pünkösd ideje, a korai hívők azt hitték, hogy minden beteljesült: már megkapták a Szentlelket és az egész világnak kihirdették az evangélium üzenetét. Nem úgy, hogy az apostolok hagyták el Jeruzsálemet, hanem a világ jött el hozzájuk (ApCsel 2:5-11).

Ezután az egyház elszakadt az anyagi javaktól. Úgy érezték, hogy rövid az idő, ezért mindenüket eladták és a tanulásnak, a közösségnek szentelték magukat, miközben Jézusról tettek tanúbizonyságot, de csak Jeruzsálemben. Bár hatékonyan segítette az általuk kidolgozott közösségi program a szegényeket, Istennek mégis közbe kellett lépnie, hogy megtartsa az egyház egységét, mivel hamarosan gondok jelentkeztek. Ugyanekkor kezdtek szembenállással is találkozni, de mindeközben a hitük rendületlen maradt.


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: