A SZOMBAT ÉS AZ EVOLÚCIÓS ELMÉLET

Amennyire Sátánnak sikerült megtévesztenie a világot a lélek halhatatlanságát illetően, legalább annyira sikerrel járt azzal is, hogy a bibliai szombat helyébe a vasárnapot állította a kereszténység történelmének nagy részé­ben (lásd a 6. és a 8. tanulmányt). Az utóbbi években az ördög újabb megtévesztéssel állt elő, ami az emberek gondolataiban gyengíti a hetedik nap, a szombat erejét, ez pedig az evolúció elmélete.

1Móz 1–2:3 tanítása szerint hogyan teremtette meg az Úr a világot? Mennyi idő kellett hozzá?

Ha csak sietve futjuk át a teremtési beszámolót, akkor is felfigyelhetünk benne két pontra. Először is, Isten mindent eltervezett és előre kiszámított. Semmi nem történt véletlenszerűen, önkényesen vagy találomra. A Szentírás szerint a teremtés folyamatában nem volt helye a véletlennek. Másodszor pedig a szövegekből félreérthetetlenül kiderül, hogy az Úr mindent a maga fajtája szerint teremtett, vagyis mindent külön, a többiektől elkülönítve alkotott meg. A Biblia nem tanít olyasmit, hogy minden földi életnek lett volna egy közös őse (egy kezdeti egysejtű). Még ha valaki nem is szigorúan veszi Mózes első könyvének leírását, ez a két pont kiviláglik: a teremtés munkájában semmi sem történt véletlenül és nem volt a földi fajoknak egy közös őse. Ezzel szemben a darwini evolúciós elmélet különféle formáinak van két jellemző tanítása: a véletlenszerűség és minden faj közös őse. Vajon mi lehet az oka annak, hogy Mózes első könyvét sokan egy olyan teória lencséin át nézve magyarázzák, ami a legalapvetőbb szintjén ellentmond Mózes első könyve alapjainak? Valójában az evolúció tévedése nemcsak szekuláris emberek millióit sodorta el, hanem még a magukat keresztényeknek vallók közül is sokakkal elhitette, hogy ezt az elméletet az imént említett, égbekiáltó ellentmondások dacára is összhangba hozhatják keresztény hitükkel. A végső eseményekkel kapcsolatban azonban a tévedés veszélyét még szembetűnőbbé teszi mindaz, ami az evolúcióból következik. Ugyan miért kellene komolyan venni egy napot, a hetedik napot, a szombatot, nem a hatnapos teremtés, hanem hárommilliárd évig tartó teremtés emlékeként (a legújabb feltételezés szerint ekkorra datálják a földi élet kezdetét)? Az evolúció minden valós fontosságtól megfosztaná a hetedik napot, mivel a teremtés hat napját csupán egy olyan mondává alacsonyítja le, mint hogy Romulust és Remust farkas táplálta. Továbbá ugyan ki vállalna üldöztetést vagy halált a vasárnap helyett a szombat melletti kiállásáért, ha azt hiszi, hogy a teremtéshez nem csupán hat nap kellett, hanem évmilliárdok?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: