TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA:

Lehet üdvbizonyosságunk, csak nem szabad elbizakodottá válnunk! Vajon létezik hamis üdvbizonyosság? Természetesen igen. Jézus is figyelmeztetett erre: „Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: »Uram, Uram!«, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nekem azon a napon: Uram, Uram, nem a te nevedben prófétáltunk-e, és nem a te nevedben űztünk-e ördögöket, és nem tettünk-e sok hatalmas dolgot a te nevedben? És akkor azt mondom nekik: Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem, ti gonosztevők” (Mt 7:21-23, ÚRK). Ezek az emberek két végzetes hibát követtek el. Az első: még ha bármilyen nagy dolgot vittek is végbe az Úr nevében, nem tették azt, ami az Úr akarata, vagyis nem engedelmeskedtek törvényének. Jézus nem azt mondja, hogy „távozzatok tőlem”, akik „nem vagytok bűntelenek”, vagy akik „nem vagytok hibátlanok”, vagy akik „nem vagytok tökéletesek”, ehelyett egy angol fordítás törvényteleneknek nevezi őket, ami a Károli fordításban így jelenik meg: gonosztevők. A második: figyeljük meg, hogy milyen nagy hangsúlyt helyeznek önmagukra és arra, amit megtettek: Nem a te nevedben tettük ezt? Vagy Nem a te nevedben tettük azt? Vagy Nem a te nevedben tettük amazt, mindent? Jaj! Mennyire távol van Krisztustól az az ember, aki megpróbálja a saját cselekedeteire mutatva igazolni magát Isten előtt! Csak Krisztus tettei üdvözítenek, amelyeket Isten hit által nekünk tulajdonít. Ebben van az üdvbizonyosságunk – nem önmagunkban vagy a tetteinkben, hanem csakis abban, amit Krisztus vitt végbe értünk. Üdvbizonyosságot szeretnénk? Engedelmeskedjünk Isten törvényének és találjunk nyugalmat Krisztus igaz­ságának érdemeiben, és akkor valóban lesz üdvbizonyosságunk!

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1. Állítólag Luther Márton mondta: „Ha magamra nézek, nem tudom, hogyan üdvözülhetnék. Ha Jézusra nézek, nem tudom, hogyan juthatnék kárhozatra.” Miért olyan bölcs ez a megfogalmazás? Miért jó mindkét oldalt állandóan a figyelmünk homlokterében tartani?

2. Időzzünk még el annál a gondolatnál, hogy Isten már a világ teremtése előtt üdvösségre választott ki minket! Miért nem jelenti ez azt, hogy mindenki üdvözülne? Azért nem üdvözülnek egyesek, mert Isten nem választotta ki őket, vagy pedig ők döntöttek másképpen? Beszélgessünk erről a csoportban!

3. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek szereti a világot, viszont tapasztaljuk a gonoszság rontását is. Hogyan segít megbirkózni ezzel a nehéz kérdéssel, ha tudjuk, hogy a nagy küzdelem valóságos?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: