Jézus és A jelenések könyve

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: 1Korinthus 10:1-11; Efezus 1:20;

Jelenések 1:10-18; 11:19; 12:1-17; 19:11-15

„Aki győz, megadom annak, hogy az én királyiszékembe üljön velem, amint én is győztem és ültem az én Atyámmal az ő királyiszékében” (Jel 3:21).

Az Újszövetség legfelületesebb olvasása során is kitűnik egy fontos igazság, mégpedig az, hogy milyen szoros az Ószövetséggel való kapcsolata. Az evangéliumok és a levelek újból és újból utalnak az Ótestamentum eseményeire, vagy pedig közvetlenül vagy közvetve idézik a szövegét. Jézus önmagával és a szolgálatával kapcsolatban gyakran említette, hogy teljesednie kell „az Írásnak” (lásd Mt 26:54, 56; Mk 14:49; Jn 13:18; 17:12).

Ugyanez elmondható A jelenések könyvéről is, amit egyszerűen lehetetlen volna megérteni az Ószövetség és különösen Dániel próféta könyve nélkül. Ezért is tanulmányozzuk gyakran együtt ezt a két iratot.

A jelenések könyvében az a legfontosabb az ószövetségi utalásokkal kapcsolatban, hogy a könyv többi részével együttvéve Jézust mutatják be. A jelenések könyve Jézusról szól, arról, hogy ki Ő, mit tett a népéért és mit tesz majd értünk az idők végén. Szükségszerű, hogy a végidei eseményekre koncentrálva Jézus legyen a figyelem homlokterében, és pontosan ezt láthatjuk A jelenések könyvében is. E heti tanulmányunk Jézussal foglalkozik a Biblia utolsó könyve alapján.


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: