PÁSKULYNÉ KOVÁCS ERZSÉBET: BELEHULLT MÁR A NAP

Belehullt már a Nap

az alkony ölébe,

mintha könnye hullna

az ég peremére.

Nézem, egyre nézem,

és én is könnyezek:

ez a nap is mától –

már csak emlékezet.

De jó is lenne úgy

emlékezni rája:

szép volt a lét, az út,

nem éltem hiába.

Mint ahogy a Nap is

sugarát hintette,

az én lelkemnek is

imádkozó kedve

Isten elé hívott,

hálát adni érte:

megáldott mindennel,

csak szívemet kérte.

Ó, adom boldogan!

Csak a Tied legyen!

Míg járom utamat,

völgyben is meg hegyen,

úgy szórjam sugarát

az Ige fényének,

mint a Nap az égen

a delelőjének.

Hulljon rá a fénye

világ szövetére,

s ha zord idők járnak,

borítsa szívére

minden testvér, barát,

s takaródzon véle:

– úgy boruljon le

az Úr Isten elébe!

2018. 2. negyedév

Krisztus és a végidő

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: