„Kívánatos kincs és olaj van a bölcs házában, a bolond ember pedig eltékozolja azt” (Péld 21:20, ÚRK). Ez a vers szembeállítja a takarékos, felelősségteljes gazdálkodást a luxusra vágyó, költekező magatartásformával. A balga ember nem úgy tervezi az életét, hogy a keretein belül mozogjon. Két kézzel szórja a pénzt, beleértve azt is, amit kölcsönkért, és úgy érzi, hogy az anyagi megfontoltság vagy a takarékos, beosztó életmód csak teher, akár a diéta. Amennyiben kölcsönt kell felvennünk, például házvásárlásra, azt is csak alaposan átgondolva tegyük, azzal a biztos elhatározással, hogy a kereteinken belül fogunk maradni! Aki gazdag, a vagyona miatt könnyen maradhat a lehetőségein belül. Az ő problémája viszont az, hogy mindig a vagyon miatt aggódik, a megtartásáért. Aki pedig szűkös keretből gazdálkodik és fizetéstől fizetésig él, nem a vagyon miatt aggódik, hanem a puszta létfenntartásáért. A Biblia azt tanácsolja mindannyiunknak, hogy maradjunk a kereteinken belül. Amit Pál javasol, talán szélsőségesen egyszerűnek neveznénk: „De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele” (1Tim 6:8). Pál számára nem voltak annyira fontosak a földi javak, mert a Krisztusban való életet tartotta szem előtt (Fil 1:21).

Milyen alapelvre kell feltétlenül emlékezni? Mt 6:33 szavait olvasva hogyan lehetünk biztosak abban, hogy így éljük az életünket?

Anyagi javainkra ne úgy gondoljunk, mint jövedelemre, hanem felelősen kezelendő forrásra. A feladat véghezviteléhez pedig költségvetést kell készítenünk. A költségvetés megtervezése tanult készség, amit folyamatosan és átgondoltan csiszolni kell. Az önfegyelemmel kialakított gyakorlat és erőfeszítés feltétlenül szükséges ahhoz, hogy kiegyensúlyozott költségvetési tervet készítsünk (Péld 14:15). Ha szilárdan elkötelezzük magunkat amellett, hogy a költségvetésünket sikerre visszük, képesek is leszünk elkerülni a kétségbeejtő anyagi problémákat és hibákat. Készítsünk költségvetést, ha gondunk van a pénzkezeléssel! Nem kell bonyolult rendszerre gondolni. Néhány hónapon át összesítsük a kiadásainkat, majd határozzunk meg egy átlagot a havi kiadásokra! A lényeg, hogy mindenképpen maradjunk a keretek között és tegyünk meg minden tőlünk telhetőt az adósság elkerüléséért!

Olvassuk el Lk 14:27-30 szakaszát! Jézus a tanítványság árát itt egy építész példájával illusztrálja, akinek fel kell becsülnie a költségeket, mielőtt tornyot építene, nehogy ne tudja befejezni. Mi a tanulsága ennek a példának a sáfársággal kapcsolatban?