SZOMBAT DÉLUTÁN
E HETITANULMÁNYUNK: Máté 6:24; Lukács 16:10-12; Róma 4:13,
18-21; Zsidók 9:14; 11:8-12; 1János 5:2-3
„Úgy tekintsen minket az ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait. Ami pedig egyébiránt a sáfárokban megkívántatik, az, hogy mindenik hívnek találtassék” (1Kor 4:1-2).
A sáfárokat a tisztükről vagy megkülönböztető vonásaikról ismerik, mint ahogy a kereskedőket is logójukról vagy áruik márkájáról. Manapság sokan váltak híressé úgy, hogy valamilyen piacképes áru „védjegyeként” léptek fel.
A keresztény védjegye az, hogy az Úrral ápolt kapcsolata révén Krisztus szeretetét tükrözi. Ha Krisztus jellemvonásait éljük meg és gyakoroljuk, az életünk ezt fogja tükrözni. A mi védjegyünk az Övé, lényünk egybeolvad vele (1Kor 6:17).
Ezen a héten arra törekszünk majd, hogy megnevezzük Isten sáfárainak alapvető tulajdonságait, amelyek a védjegyet alkotják. Ezek a vonások késztetnek arra, hogy várjuk Jézus eljövetelét és végezzük a munkát, amelyet Isten az igazsága hűséges sáfáraira bízott. Minden egyes tulajdonság egyre mélyülő kapcsolatot jelent a Mindenhatóval, aki azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszetteket. Minél többet tanulmányozzuk ezeket a tulajdonságokat, annál inkább meggyökereznek az életünkben. Isten szerető jelleme lesz a védjegyünk, minden dinamikus vonásával együtt, hatva az életünk minden területére most és az örökkévalóságban is.
Letöltés |