„Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint” (Róm 8:1). Mit jelent a „semmi kárhoztatásuk” kifejezés? Semmi kárhoztatás mire nézve? Miért olyan jó hír ez?

A páli levelekben gyakori kifejezés a „Krisztus Jézusban”. Ahhoz, hogy valaki Krisztus Jézusban legyen, el kell Őt fogadnia személyes Megváltójának. Az ilyen ember feltétel nélkül bízik Krisztusban és eltökéli, hogy úgy él, mint Ő. Szoros, személyes kapcsolata alakul ki vele.

„A Krisztus Jézusban” megfogalmazást Pál szembeállítja „a testben” kifejezéssel, valamint a 7. fejezetben ecsetelt tapasztalattal. Leírja, hogy a kárhoztatás alatt lévő ember, aki nem adta át életét Krisztusnak, még testi, vagyis a bűn szolgája, halálos ítélet alatt áll (11., 13. és 24. vers) és a „bűn törvényének” szolgál (23. és 25. vers). Nyomorúságos az állapota (24. vers).

Ám amikor átadja magát Jézusnak, azonnali változás következik be az Istennel való kapcsolatában. Míg korábban törvényszegőként elítélve, immár tökéletesen áll Isten színe előtt, úgy, mint aki sosem vétkezett, mert Jézus Krisztus igazsága teljesen befedi. Nincs már semmi kárhoztatása, de nem mintha hibátlan, bűntelen vagy az örök életre méltó lenne (világos, hogy nem az), hanem mert Jézus tökéletessége áll helyette Isten előtt. Ezért nem éri többé kárhoztatás. A jó hírnek azonban itt még nincs vége!

Mi szabadítja fel az embert a bűn szolgaságából (Róm 8:2)?

Az „élet lelkének törvénye” itt Krisztusnak az emberiség megmentéséért hozott tervét jelenti, ellentétben a „bűn és halál törvényével”, ami által a 7. fejezet szerint a bűn uralkodik, majd halálba dönt. Krisztus törvénye ezzel szemben életet és szabadságot ad.

„Minden lélek, aki nem hajlandó átengedni magát Istennek, egy másik erő uralma alá kerül. Nem önmagáé. Beszélhet szabadságról, mégis a legalávalóbb szolgaságban van… Azzal ámítja önmagát, hogy saját ítéletei szerint jár el, valójában azonban a sötétség fejedelmének akaratát követi. Krisztus azért jött, hogy letörje a lélekről a bűn rabságának bilincseit” (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 1989, Advent Kiadó, 394. o.). Szolgák vagyunk vagy Krisztusban szabadok? Honnan tudhatjuk biztosan?