SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Róma 3:19-28

„Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül” (Róm 3:28).

Ebben a tanulmányban a Római levél alapvető témájához érünk el, a hit általi megigazulás nagyszerű igazságához, aminek a reformáció elindulásában a legdöntőbb szerepe volt. Az ellenkező elgondolásokkal szemben Róma álláspontja mit sem változott 1520 óta, amikor Leo pápa egy bullában ítélte el Luthert és tanait. A bulla egy példányát a reformátor elégette, mivel a hit általi megigazulás tanításának kérdésében semmiképp sem lehetett – és nem is lehet – megalkudni.

A kifejezés valójában egy jogi alapú kép. A törvényszegő a bíró elé járul és vétkéért halálra ítélik. Viszont helyébe lép valaki, aki magára veszi a bűnét, és ezzel felmenti a bűnöst. A Helyettes áldozatát elfogadó ember tehát már nemcsak vétke alól felmentve áll a bíró előtt, hanem egyenesen úgy, mintha soha el sem követte volna azt, ami miatt a törvény elé idézték, mert a hibátlan múltú Helyettes a saját tökéletes engedelmességét ajánlja fel neki.

A megváltási tervben mi mindannyian bűnösök vagyunk. Jézus a tökéletesen engedelmes Helyettes, az ítélőszék előtt Ő lép a helyünkre, mi pedig saját igazságtalanságunk helyett elfogadjuk az Ő igazságát. Ezért Isten megigazít, de nem a saját cselekedeteink miatt, hanem Jézusra való tekintettel, akinek az igazsága a miénk lesz, amikor „hit által” elfogadjuk. Ez az igazán jó hír, aminél jobb már nem is lehetne!