Sok mindent nem tudhatunk
a mi gyalázatunkról,
kicsináltatásunkról;
Szellemi hatalmasság gyúrt széjjel minket
a saját képére, hasonlatosságára.
Végtelen fekete gombolyag,
démoni végtermék lettünk.
Egy kő mégis továbbizzik valahol legbelül,
s a hazatérés is olyan egyszerűnek tűnik,
a hízott tulkok sült illata,
a ház előtt álló szikár alak,
s borostyán-szerelme,
mely fölkúszik a bokától a tarkóig,
hogy aztán az égjen, ropogjon.
Majd lefeslik korom, pernye,
hogy feltetsszék
az arany.