DICSEKEDÉS A KERESZTBEN (Galata 6:14)

„Nékem pedig ne legyen másban dicsekedésem, hanem a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében, aki által nékem megfeszíttetett a világ, és én is a világnak” (Gal 6:14).

Végezetül, a körülmetélkedést erőltetők indítékainak leleplezése után Pál még egyszer összefoglalja evangéliumi üzenetét. Számára az evangélium két alapvető tantételen nyugszik: 1) a kereszt központi szerepe (14. vers); 2) a megigazulás tanítása (15. vers). A mai tanulmányban az elsővel foglalkozunk. A XXI. században élve nehéz megérteni, hogy eredetileg milyen megdöbbentő hatása volt Pál keresztre vonatkozó szavainak (Gal 6:14). Ma megszokott és fontos jelkép Krisztus keresztje, igen sok emberben pozitív érzéseket kelt. Pál korában azonban egyáltalán nem dicsekedtek vele, inkább megvetéssel tekintettek rá. A zsidók a keresztre feszített Messiás gondolatát sértőnek vélték. A rómaiak annyira visszataszítónak találták ezt a halálnemet, hogy nem is szerepelt a római polgárok számára kijelölt kivégzési módok között. Az ókori világ megvetése Krisztus keresztje iránt világosan látszik a keresztre feszítést ábrázoló legkorábbi fennmaradt rajzból is, ami a II. század elejéről származik. Az ősi lelet szamárfejjel ábrázol egy keresztre feszített férfit. A kereszt tövéhez rajzoltak egy imádkozó, felfelé tekintő alakot, alul pedig ez a felirat olvasható: „Alexander az istenét imádja.” Egyértelmű, hogy mit akartak kifejezni: Krisztus keresztjét nevetségesnek tartották. Ilyen körülmények között jelenti ki Pál a legnagyobb bátorsággal, hogy semmi másban nem dicsekedik, csak Krisztus keresztjében!

Mit változtatott Krisztus keresztje Pál és a világ viszonyán (Róm 6:1-6; 12:1-8; Gal 6:14; Fil 3:8)?

A kereszt maradéktalan változást jelent a hívő számára. Nemcsak arra késztet, hogy más szempontból értékeljük önmagunkat, de megváltoztatja a viszonyulásunkat is a világhoz. Istennel szemben áll a világ – ez a mostani gonosz korszak és mindaz, ami benne van (1Jn 2:16). Mivel Krisztussal együtt meghaltunk, a világ többé nem bír felettünk olyan rabságba kényszerítő erővel, mint azelőtt. Régi, világi életünk nem létezik többé. Pál hasonlata szerint tehát a hívőnek annyira el kell szakadnia a világtól, mintha meghalt volna számára.

Hogyan hatott a kereszt a világgal való kapcsolatunkra? Mit változtatott az életünkön? Mennyire élünk másként most, mint azelőtt, hogy átadtuk magunkat az Úrnak, aki meghalt értünk?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: