VETÉS ÉS ARATÁS (Galata 6:6-10)

Az Újszövetségben egyedül Gal 6:7 versében fordul elő a „csúfoltatik” szó (görögül mukterizo), de az Ószövetség görög fordításában gyakran feltűnik. Szó szerint azt jelenti, hogy „megvetéssel felhúzza az orrát”. Az Ószövetségben jellemzően arra vonatkozik, ha valaki megveti Isten prófétáit (2Krón 36:16; Jer 20:7), sőt, egyszer még az Isten elleni lázadó magatartást is ez a szó fejezi ki szemléletesen (Ez 8:17). Pál szavainak a lényege, hogy meglehet, az ember nem figyel Istenre, talán még a parancsolatait is semmibe veszi, de Istennél nem lehet okosabb. Ő az igaz Bíró, és végezetül majd mindenkinek fizetnie kell tetteiért.

Mit akar Pál kifejezni Gal 6:8 versében? Milyen bibliai példákat találunk arra, amikor valaki a testnek, ill. a léleknek vet (lásd pl. Dán 1:8; Mt 4:1; Lk 22:3; ApCsel 5:1-5)?

Pálnak a vetéssel és aratással kapcsolatos hasonlata nem szokatlan, számos ókori közmondásban is fellelhető az élet egy tagadhatatlan tényeként. Az viszont érdekes, ahogyan a testre és a lélekre vonatkozó korábbi megjegyzéseinek kiemelésére használja e hasonlatot az apostol. „Ezt ma úgy mondanánk, hogy szabadon választhatunk, ám választásunk következményeit már nem válogathatjuk meg tetszés szerint” (James D. G. Dunn: The Epistle to the Galatians. Peabody, Mass., 1993, Hendrickson Publishers Inc., 330. o.).

Isten nem mindig ment meg bűneink földi következményeitől, mégsem kell kétségbe esnünk rossz döntéseink miatt. Örülhetünk, hogy Isten megbocsátotta bűneinket és a gyermekeivé fogadott. Élhetünk mostani lehetőségeinkkel és „befektethetjük” azt, ami a miénk, aminek a termését majd a mennyben aratjuk le. Gal 6:10 eközben azt példázza, hogy „a keresztény etikának kettős a fókusza: az egyik egyetemes, mindent felölel: »cselekedjünk jót mindenkivel«; a másik pedig konkrét és meghatározott: »kiváltképpen pedig a mi hitünknek cselédeivel«. Pál egyetemes érvényű felszólításának az az alapja, hogy Isten mindenütt, minden embert a saját képére teremtett, ennélfogva minden ember felbecsülhetetlen értéket jelent számára. Amikor a keresztények megfeledkeztek e bibliai kijelentés kiemelkedően fontos alaptételéről, elkerülhetetlenül áldozatul estek a faji, nemi, törzsi, osztályok közötti előítélet elvakító bűneinek, valamint a bigottság ezer más válfajának, amelyek Ádám és Éva korától egészen napjainkig megrontják az emberi közösségeket” (Timothy George: The New American Commentary: Galatians. Nashville, Tenn., 1994, Broadman & Holman Publishers, 427-428. o.).


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: