ISMÁEL ÉS IZSÁK MA

Pál Izrael történelmének vázlatos említésével ellenfelei érveit kívánta cáfolni, akik azt állították, hogy ők Ábrahám igazi leszármazottai, az anyjuk pedig Jeruzsálem, a zsidóságból kinőtt kereszténység és a törvény központja. Gondolatmenetük szerint a pogányok törvénytelen gyermekek. Ha Krisztus igazi követői kívánnak lenni, előbb Ábrahám gyermekeivé kell lenniük, alávetve magukat a körülmetélés törvényének. Pál kifejti, hogy az igazság ennek épp az ellenkezője. A törvényeskedők egyáltalán nem Ábrahám fiai, hanem törvénytelen fiak, mint Ismáel. A körülmetélkedést erőltetve „a testben” bíztak, mint Sára tette Hágár esetében, és ahogy az izraeliták viszonyultak Isten törvényéhez a Sínai-hegynél. A pogányok közül kikerült hívők viszont nem természetes származás útján lettek Ábrahám gyermekei, hanem Izsákhoz hasonlóan, természetfeletti módon. „Mint Izsák, ők is az Ábrahámnak tett ígéret valóságát jelentették… Mint Izsák esetében, az ő szabadulásuk is az isteni kegyelem folytán történt; Izsákhoz hasonlóan ők is az ígéret szövetségének oszlopához tartoznak” (James D. G. Dunn: The Epistle to the Galatians. London, 1993, Hendrickson Publishers, 256. o.).

Mire számíthatnak Ábrahám leszármazottai ezen a világon (1Móz 21:8-12; Gal 4:28-31)?

Izsáknak nemcsak áldása származott abból, hogy ő volt a megígért gyermek, hanem elnyomást és zaklatást is el kellett szenvednie emiatt. Pál arra az esetre gondolhatott, amiről 1Móz 21:8-10 versében olvashatunk. Izsákot a tiszteletére rendezett ünnepségen Ismáel gúnyolta. 1Móz 21:9 versében a héber szó azt jelenti: „nevetni”, de Sára szavaiból arra következtethetünk, hogy csúfolta, nevetség tárgyává tette öccsét. Ismáel viselkedését talán ma nem tartanánk olyan súlyosnak, mindenesetre megmutatkozott benne a mélyebb ellenérzés, ami abból is fakadhatott, hogy az elsőszülöttségi jog elnyerése volt a tét. Az ókori világban az uralkodók gyakran úgy próbálták helyzetüket megszilárdítani, hogy igyekeztek megszabadulni a lehetséges riválisoktól, akár a testvéreiktől is (Bír 9:1-6). Izsák valóban tapasztalt ellenséges viselkedést, ugyanakkor élvezte az apa örökösét megillető szeretet, védelem és kedvezés minden kiváltságát. Izsák lelki utódaiként nekünk sem szabad meglepődni azon, ha nehézségekbe és ellenségeskedésbe ütközünk, még a gyülekezet családján belül is.

A hitünk miatt milyen ellenséges megnyilvánulást tapasztaltunk már a hozzánk legközelebb állók részéről?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: