Olvassuk el Gal 2:1-10 szakaszát! Pál kifejti, hogy a hamis atyafiak belopózkodtak, „alattomban közénk jöttek, hogy kikémleljék a mi szabadságunkat, mellyel bírunk a Krisztus Jézusban, hogy minket szolgákká tegyenek” (Gal 2:4). Mi alól szabadultak fel a keresztények (Jn 8:31-36; Róm 6:6-7; 8:2-3; Gal 3:23-25; 4:7-8; Zsid 2:14-15)? Hogyan érezhetjük át e szabadság valóságát?

A szabadság a keresztény élet bemutatása szempontjából fontos Pál számára. A többi újszövetségi írónál gyakrabban használja ezt a szót, és a Galáciai levélben is számos alkalommal él a szabad és a szabadság szavakkal. A keresztény számára a szabadság a Krisztusban való szabadságot jelenti. Lehetőség arra, hogy akadályoktól mentesen Istennek szentelt életet éljen. Ehhez hozzátartozik a bűnös természet vágyainak szolgaságából (Róma 6), a törvény kárhoztatásától (Róm 8:1-2), valamint a halál hatalma alól való szabadulás (1Kor 15:55).

Az apostolok felismerték, hogy Pál feladata lett „a körülmetéletlenség evangéliuma”, mint Péteré „a körülmetélésé” (Gal 2:7). Mire utal ez az egyházon belüli egységgel és különbözőséggel kapcsolatban?

Az apostolok tudomásul vették, hogy Isten a pogányok közötti evangéliumhirdetésre hívta el Pált, Pétert pedig a zsidók közötti missziómunkára. Az evangélium mindkét esetben ugyanaz volt, de bemutatásának módját meghatározta az, hogy az apostolok éppen kivel akarták felvenni a kapcsolatot. Ebben a versben „benne van az a fontos felismerés is, hogy a különböző társadalmi és kulturális viszonyok között ugyanaz a formula szükségképpen másként hallatszik és más erővel hat… Éppen az ilyen egység – a különbözőség egysége – a keresztény egység alapja” (James D. G. Dunn: The Epistle to the Galatians. Peabody, Mass., 1993, Hendrickson Publishers Inc., 106. o.).

Mennyire legyünk nyitottak az olyan evangelizációs és bizonyságtevési módszerek iránt, amelyek a „komfortzónánkon” kívülre vezetnének? Léteznek olyan evangelizációs formák, amelyek személy szerint számunkra zavaróak? Ha igen, melyek ezek, mi nem tetszik bennük? Talán nyitottabban kellene viszonyulnunk ezekhez is?