TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA:

Gyakran hallani, amint keresztények beszélnek a „Krisztusban való szabadságról” – és ez természetesen valós fogalom. Az valóban szabadság, hogy felszabadulunk a törvény kárhoztatása alól és üdvbizonyosságunk lehet Krisztus értünk végbevitt tette által, nem pedig a magunk cselekedetei miatt. Nagyszerű példa a szabadság jelentésére Luther Márton története és a korábbi rabsága, mielőtt megértette, hogy mi a kegyelem. Viszont ahogy Péternél is láttuk, a csodálatos igazságot el lehet ferdíteni.

„Nem áll túl messze az elbizakodottság veszélyétől az a nagy igazság, miszerint üdvösségünk tekintetében maradéktalanul Krisztustól függünk. A Krisztusban való szabadságot ezrek tévesztik össze a törvénytelen élettel, és mivel Krisztus azért jött, hogy felszabadítson a törvény átka alól, sokan kijelentik: Krisztus eltörölte a törvényt, aki pedig betartja, kiesik a kegyelemből. Mivel úgy tűnik, hogy az igazság és a tévedés annyira hasonlít egymásra, aki nem áll a Szentlélek vezetése alatt, elfogadja a tévedést. Ezzel pedig sátáni csalás hatalma alá helyezi magát. Sátán ráveszi az embereket, hogy igazságként fogadják el a hamisságot, és ezzel a protestáns világ tiszteletét igyekszik biztosítani magának” (Ellen G. White: Christ Triumphant. 324. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1) Gondolkodjunk el 2Pt 2:19 versén és mindazon, amit Péter mond a hamis tanítás következményeiről! Miért kell megbizonyosodnunk arról, hogy megértettük hitünk fontos igazságait? Mennyire kell mindannyiunknak pontosan egyetérteni a hit dolgaiban? Mikor válik „veszélyessé” egy gondolat, ami eltér a többiek felfogásától a közösségben?

2) Figyeljük meg, hogy Péter milyen kemény nyelvezetet használ a büntetéssel és az ítélettel kapcsolatban: „gyors pusztulást hoznak magukra” (2Pt 2:1, RÚF); „azoknak pusztulásával fognak elpusztulni” (2Pt 2:12); „a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani” (2Pt 2:9); „romlásuk nem szunnyad” (2Pt 2:3)! Mit közvetítenek ezek a versek az ítélet valóságáról és arról, hogy Isten ítélete alá kerül, aki népét bűnbe vezeti?

3) Vajon mi a jelentősége annak, hogy akik a „Krisztusban való szabadságról” beszélnek, nem általában gondolnak a törvényre (bár némelyek igen), hanem konkrétan a negyedik parancsolat, a szombat parancsolatának megtartásával kapcsolatban? Hogyan ferdítik el tehát a „Krisztusban való szabadság” gondolatát?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: