„Mert üres, fellengzős szólamokat hangoztatva testi vágyaik kielégítésére csábítják feslett életükkel azokat, akik nemrégen szakadtak el a tévelygésben élőktől” (2Pt 2:18, új prot. ford.). Mire figyelmeztet Péter ebben a versben? Mit mond a 19. versben, ami magyarázza aggodalmát? Miért olyan fontos itt a „szabadság” szó?
Péter a lehető legerőteljesebb nyelvezettel óvja olvasóit attól a veszélytől, amit a hamis tanítók jelentenek. 2Pt 2:18-21 verseiben felhívja a figyelmet, hogy ugyan szabadságot ígérnek, valójában azonban rabságba vezetik az embereket.
Az evangéliumot teljesen elferdítik! A Krisztusban való szabadságnak a bűn szolgaságától való szabadságot kell jelentenie (Róm 6:4-6). Péter az állítólagos Krisztusban való szabadság olyan elképzeléseitől óvott, amelyek a bűn fogságában hagyják az embert. A kutatók ugyan vitatják, pontosan milyen eretnekséggel van itt dolgunk, viszont egyértelmű a kapcsolat a bűn kérdésével és annak rabságával.
Olvassuk el Jn 8:34-36 verseit! Hogyan világítanak rá Krisztus szavai, hogy mit akar mondani itt Péter?
Akármi is volt a hamis tanítók üzenete, áldozataikat – akik csak nemrég találták meg az Úr Jézust – visszavezették a régi bűnös életükhöz. Könnyű kitalálni az olcsó kegyelem olyan evangéliumát, ami azt hirdeti, hogy nincs szükség tisztaságra és szentségre. Ennek következtében ugyanabba a világi „romlottságba” (2Pt 2:19) kerültek vissza, amiből épp csak kimenekedtek. Nem csoda, hogy Péter olyan élesen és erőteljesen szólalt fel ezek ellen a tanítások ellen és figyelmeztetett a követésük következményére.
Hogyan értjük a Krisztusban való szabadságot? Mitől szabadított meg Krisztus?
Letöltés |