Olvassuk el 2Pt 1:16-18 verseit! Péter szerint milyen egyéb bizonyítéka van a Jézusban való hitének?
A prófétai szó mellett Péter szemtanúja is volt nagyon sok mindennek, amiről prédikált. Kifejezte, hogy a kereszténység nem „mesterkélt” meséken (2Pt 1:16), hanem valós történelmi eseményeken alapszik – olyanokon, amelyeknek ő is szemtanúja volt.
Jézus életének és szolgálatának sok meghatározó eseményénél jelen volt Péter az evangéliumokban. Ott volt, amikor a Mester prédikált, tanított és csodát tett. Az apostol több megtörtént eset szemtanúja volt: a halfogás korai csodájától kezdve (Lk 5:4-6) odáig, hogy feltámadása után látta Jézust Galileában (Jn 21:15).
2Pt 1:17-18 verseiben melyik eseményre összpontosított az apostol abból, amit személyesen is látott? Mi volt ennek a különleges jelentősége?
Péter kiemel egy különleges eseményt, Jézus megdicsőülését, aminek a szemtanúja volt. Jézus Jakabbal és Jánossal együtt vitte magával egy hegy tetejére, hogy imádkozzanak (Lk 9:28). Velük együtt volt ott, és a szemük láttára dicsőült meg. Az arca ragyogott és a ruhái kápráztatóan fehérek lettek (Mt 17:2; Lk 9:29). Mózes és Illés csatlakozott hozzá, miközben egy mennyei hang hallatszott: „Ez az én szerelmes Fiam, akiben én gyönyörködöm” (Mt 17:5).
Péter sok mindent látott Jézussal töltött ideje alatt, ez az esemény mégis kitűnik közülük. Megmutatja, hogy Jézus Isten Fia, Isten terve szerint élte az életét a földön és igen különleges kapcsolatban állt az Atyával. Péter leginkább erre az „égből jövő” szózattal kísért eseményre (2Pt 1:18) összpontosított levelében mindabból, amit még látott, láthatott.
Gondoljuk végig, hogy milyen esemény gyakorolt mély, tartós hatást a lelki életünkre és a hitünkre! Mi volt az, hogyan hatott ránk és mit jelent még ma is a számunkra? Mit gondolunk arról, hogy miért lehetett ilyen hatása ránk? Beszéljük meg válaszainkat szombaton az osztályban!
Letöltés |