TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA:

A vasárnapi tanulmány a keresztények üldöztetéséről szólt. Itt következik a császárnak írt levél teljesebb kivonata, amely arról szól, hogy mit szenvedtek el a keresztények az első századokban: „…ezt a módszert követtem azokkal szemben, akiket kereszténységük miatt jelentettek fel: Kihallgattam őket arra nézve, hogy keresztények-e. Ha bevallották, még kétszer elismételtem a kérdést, és halálbüntetéssel is fenyegettem őket. Ha továbbra is kitartottak hitük mellett, akkor elrendeltem a kivégzésüket. Akármilyen természetű is legyen a hitvallásuk, kétségtelenül azt éreztem, hogy a makacsság és a hajlíthatatlan konokság büntetést érdemel. Akik tagadták, hogy keresztények voltak vagy valaha azok lettek volna, és elismételték utánam az Istennek mondott könyörgésemet, akik bort és tömjént ajánlottak fel a képed előtt, amit abból a célból rendeltem oda, az Istenek képével együtt, és akik végül megátkozták Krisztust – azt mondják, hogy a valódi keresztények közül egyiket sem lehet rákényszeríteni efféle cselekmények elvégzésére –, azokkal szemben jónak láttam ejteni a vádakat. Mások, akiket a feljelentő megnevezett, először kereszténynek vallották magukat, majd ezt tagadták. Igaz, korábban ez volt a meggyőződésük, de elhagyták azt, egyesek három éve, mások több éve, és voltak, akik már huszonöt éve. Mind imádták a te szobrodat és az Istenek képeit, és megátkozták Krisztust” (Plinius levelei. London: William Heinemann, 1915, 10:96 könyv, 2. köt. 401-403. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1) Milyen komoly kérdéssel találták szembe magukat a keresztények, amelyet a Plinius leveléből vett idézet is bemutat? Milyen párhuzamot látunk itt azzal, ami az utolsó napokban is jönni fog Jel 14:9-12 szakaszában a harmadik angyali üzenete szerint? Mit árul ez el azokról a fő kérdésekről, amelyek a nagy küzdelem mögött húzódnak meg?

2) „Az emberek azzal vádolják Isten törvényének tisztelőit, hogy csapásokat hoznak a világra. A természet félelmes háborgásáért, az emberek viszálykodásáért, a vérontásért és a mérhetetlen szenvedésért – őket okolják. Az az erő, amely az utolsó figyelmeztetést kíséri, felbőszíti a gonoszokat. Haragjuk fellángol azok ellen, akik elfogadták az üzenetet, és Sátán még jobban elmélyíti a gyűlölet és az üldözés szellemét” (Ellen G. White: A nagy küzdelem. Budapest, 2013, Advent Kiadó, 526. o.). Nem tudjuk, mikor következnek be ezek, de hogyan lehetünk mindig készen megállni a helyünkön, ha bármiféle ellenállásba ütközünk a hitünk miatt? Mi a felkészülésünk titka?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2017. 2. negyedév

"Legeltesd az én juhaimat!” – Péter első és második levele

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: