PÁSKULYNÉ KOVÁCS ERZSÉBET: UGYE TUDUNK SÍRNI?

Ugye, tudunk mi őszintén is sírni

csöndes éjszakákon, bűneink felett?

Ugye, tudunk mi leborulni némán,

mikor nincs tanú, csak emlékezet?

Nem látja senki, hogy a büszke szívünk

mégiscsak, mégiscsak megtörik.

S kemény tekintetű szemünk is olykor

mégiscsak, mégiscsak könnyezik.

Ha másért nem, hát magunkért sírunk,

mert fáj a szívünkből nőtt közöny.

S mikor számon kéri Valaki a percet,

nincsen válasz, csak a könnyözön.

Ilyenkor nagyon-nagyon fáj az élet,

s a számon kért percet visszahívnánk százszor,

de az elmúlt idő mély temetőjébe

hiába mennénk vissza akárhányszor.

Ó, hitvány, por ember, csak sírj, sírj magadon!

Bűnös szívvel csak sírva lehet élni,

míg meg nem tanulod, hogy az életed

szép lehet, ha szívet tudsz cserélni.

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: