A Lélek gyümölcsének és a Lélek ajándékainak ugyanaz a szerzője, a kettő mégsem ugyanazt jelenti. Senkitől sem elvárás, hogy rendelkezzen a Lélek ajándékával, a Lélek gyümölcsének azonban mindenki életében meg kell nyilvánulnia. A lelki ajándékok nem feltétlen bizonyítékai lelkiségünknek, de a Lélek gyümölcse igen. Amíg a Lélek gyümölcséből egy van, addig a Lélek ajándékaiból sok, és némelyik jelentősebb, mint a többi.

Olvassuk el 1Kor 12:4-7, 11 verseit! Mi a lényege annak, amit Pál tanít ezekben a szakaszokban?

Miközben a Lélek gyümölcse minden megnyilvánulását ki akarja munkálni Isten követőinek az életében, az ajándékokból nem minden hívő részesül egyformán. Nincs arra vonatkozó parancs, hogy mindenki rendelkezzen egy adott ajándékkal, mint például a nyelveken szólás ajándékával. Isten szuverenitása révén a benne hívőket a legjobb belátása szerint látja el különböző ajándékokkal. A Lélek ajándékait azért adja, hogy szolgálhassunk másoknak, építsük Krisztus testét és munkáljuk az Úr művének előrehaladását.

A lelki ajándékok tehát haszontalanok a Lélek gyümölcse nélkül. Érdekes, hogy a lelki ajándékokkal összefüggésben gyakran utalnak a szeretetre. Rögtön 1Korinthus 12. fejezete után, a 13. fejezetben következik a szeretet utolérhetetlenül szép leírása. Ef 4:11-13 szakaszát is követi a szeretetre való utalás a 15-16. versben. Róm 12:3-8 szakaszát, ahol a Lélek ajándékairól van szó, szintén követik a szeretetre utaló igeversek (lásd Róm 12:9-10).

Az ajándékok tehát a kegyelem ajándékai, vagyis a szeretet ajándékai. Szeretetből kapjuk őket, és szeretetből szolgáljuk általuk az embertársainkat. Szeretetünkkel Isten szeretetét mutatjuk be. A szerető és mindentudó Isten biztosítja az eszközöket, amelyek által megvalósíthatjuk mindazt, amivel megbíz bennünket. Talán ezért mondhatjuk, hogy a szeretet a legnagyobb minden ajándék közül (1Kor 13:13).

Miért van központi szerepe a szeretetnek mindabban, amit keresztényként teszünk? A szeretet hogyan ad erőt a bizonyságtételünknek?