A SZENTLÉLEK ÉS ISTEN

A Biblia nem tár elénk rendszerezett leírást a Szentlélek istenségéről. Ehelyett érdekes utalásokat találunk, amelyek azt erősítik, hogy a Biblia írói Istennel egyenlőnek tartották a Szentlelket. Vannak szakaszok, amelyekben ugyanazt a tevékenységet tulajdonítják a Szentléleknek, mint Istennek.

Olvassuk el ApCsel 5:1-4 verseit! Milyen következtetéseket vonhatunk le Istennel és a Szentlélekkel kapcsolatosan abból, amit Péter Anániásnak mondott?

Péternek ezek a szavai kifejezetten meggondolatlanok és végzetesen félrevezetőek volnának, ha a Szentlélek nem lenne maga is Isten. A Szentlélekkel kapcsolatosan nagyon érdekes szempont, hogy Péter apostol egy szintre helyezi Istent és a Szentlelket. A 3. versben felteszi Anániásnak a kérdést, hogy miért hazudott a Szentléleknek, majd így folytatja a 4. versben: „Nem embereknek hazudtál, hanem Istennek” (ApCsel 5:4). Péter nyilvánvalóan egyenrangúként említi a Szentlelket és Istent. Szavainak az a lényege, hogy Anániás nemcsak az apostoloknak hazudott, hanem magának Istennek. Tehát a Szentléleknek hazudni annyit tesz, mint Istennek hazudni. A Szentlélek: Isten. Az üzenet teljesen világos.

Miért kapott ilyen szigorú büntetést ez a két személy?

Emlékeznünk kell arra, hogy a korai egyházban „a hívők sokaságának szíve-lelke egy volt” (ApCsel 4:32, ÚRK). Ez az egység a Szentlélek munkájának eredményeképpen alakult ki, ezért osztották meg egymással önként és örömmel mindazt, amivel rendelkeztek. Hazudni azzal kapcsolatban, amit felajánlottak, tulajdonképpen azt jelentette, hogy megtagadták a közösség egységét és meghazudtolták a Lelket, aki megalapozta és lehetővé tette ezt az egységet.

Az efféle becstelenség Istennel szemben igen romboló, és gátolta volna, hogy Isten Lelke hatékonyan munkálkodjon a hívők életében. Isten azt akarja, hogy teljes, osztatlan szívvel szolgáljuk Őt. Mivel a hívők új közössége komoly útelágazáshoz érkezett, Isten drasztikus következményeket engedett meg, hogy biztosítsa az új egyház tagjainak egységes, őszinte közös tevékenységét, ami közben készek lesznek engedni a Szentlélek vezetésének.

Gondoljuk át, milyen könnyen mentegethette volna bűnét Anániás és Safira! Hiszen nem adtuk-e el a saját ingatlanunkat, és a kapott összeg egy részét nem adtuk-e oda az egyháznak? Mi abban a rossz, ha egy keveset megtartunk magunknak? Mennyire kell jól meggondolnunk, hogy mivel indokoljuk a tetteinket? Mit tanulhatunk ebből a történetből ezzel kapcsolatban?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: