PÁSKULYNÉ KOVÁCS ERZSÉBET: ÚJ ESZTENDŐ KEZDETÉN

Új esztendő kezdetén állunk.

Becsukjuk a múlt év ajtaját.

Kísérnek emlékeink még.

Jók vagy rosszak? Mindegy. Semmiség...

Az időben úgyis minden elvész.

De a szívünkben, ott mélyen

egy-egy pillanat

emléke mégis megmarad.

– Egy régi naplemente tán,

s egy virág illata leng át a szobán:

emlékezni tanít éppen arra,

hogy minden elmúlik,

és ma már, az elmúlt

év is egyre messzebb jár.

– De itt az új, a nagy ismeretlen!

Folyik az idő medrében napunk.

Hetek, hónapok sodrása viszi

habok közt hányódó csónakunk.

Szorítjuk az evező rúdját,

hisszük, hogy rajtunk múlik a siker:

megérkezni a kitűzött célhoz,

mint a versenyző, aki végül nyer!

– Ó, nem így van ez!

Sorsunk irányítója csak részben vagyunk.

Az idő-folyónak

nagy Gazdája van,

s ha összetörik néha csónakunk,

a segítség az Ő kezében van.

– Ezzel a hittel induljunk, bízva,

ha örvény vesz is bennünket körül,

Ő ott áll mellettünk,

kiszabadít és megkönyörül!

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: