Indokolatlan átok?

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Jób 2:11-13; 4:1-21; Zsoltár 119:65-72;

Máté 7:1; Róma 3:19-20; 1Korinthus 3:19; Zsidók 12:5

„Vajon igaz-e Isten előtt a halandó? Teremtője előtt tiszta-e az ember” (Jób 4:17, ÚRK)?

A múlt héten kiemeltük, hogy mennyire fontos Jób helyzetébe képzelni magunkat, legalábbis amilyen fokig képesek vagyunk rá. Egyrészt nem is lehet olyan nehéz, mert már mindannyian átéltünk ilyesmit, vagyis bizonyos mértékig mind elmerültünk a szenvedésben, ami gyakran teljesen értelmetlennek tűnik és egyáltalán nem is tartjuk igazságosnak.

A tanulmány további részében is igyekeznünk kell erre odafigyelni, miközben a történet más szereplőinek a nézőpontját szintén fontos megtalálnunk, azokét, akik eljönnek, hogy Jóbbal együtt gyászoljanak és sírjanak.

Ez sem lehet túl nehéz. Ugyan ki ne látta volna már mások szenvedését? Ki ne próbált volna vigasztalni valakit, akit fájdalom, veszteség ért? Vajon ki ne tudná, hogy milyen érzés keresni a megfelelő szavakat, miközben a másik bánata láttán belehasít a szívébe a fájdalom?

Jób könyvének jelentős részét valójában Jóbnak és a három másik férfinak a dialógusa teszi ki, akik mindannyian megpróbálnak valami értelmet találni abban, ami általában teljesen érthetetlennek tűnik – abban, hogy a szeretettel teljes, hatalmas és gondviselő Isten által teremtett világban az emberi szenvedés és tragédia végtelen sorát látjuk.


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2016. 4. negyedév

Jób könyve

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: