MÁSOK FÁJDALMA

Jób végére ért első kesergésének, amit a 3. fejezet jegyez le. A következő két fejezetben az egyik barátja, Elifáz iskolázza (ide majd visszatérünk a jövő héten). A 6. és a 7. fejezetben aztán a pátriárka tovább sorolja szenvedését.

„Bárcsak megmérnék elkeseredésemet, és szenvedésemmel együtt mérlegre tennék! Bizony, súlyosabb a tenger homokjánál” (Jób 6:2-3, RÚF). Hogyan fejezi ki fájdalmát itt Jób?

Ezek alapján képet kaphatunk arról, hogyan látta Jób a szenvedését. Mintha a mérleg egyik serpenyőjében lenne a tenger összes homokja, a saját szenvedése és elkeseredése pedig a másikban, és a fájdalma súlyosabb volna a homoknál. Ilyen valóságos volt Jób számára a szenvedés. Pedig ez csak Jób saját szenvedése volt, senki másé. Időnként hallunk „az emberi szenvedés nagy összességéről”, ami azonban nem igazán fejezi ki a valóságot. Nem szenvedünk csoportokban. Nem szenvedjük el senki más fájdalmát, csak a magunkét. Csak a saját fájdalmunkat, a saját szenvedésünket ismerjük. Ha mégoly nagy volt is Jób fájdalma, nem lehetett nagyobb annál, amit bármelyik másik ember valaha megismerhet. Jó szándékkal mondhatja az ember a másiknak: „Átérzem a fájdalmadat.” Pedig nem érzi, nem érezheti. Csak a saját fájdalmát érezheti mindenki, ami talán annak reakciójaként nehezedik rá, hogy látja mások szenvedését. Ez viszont mindig és kizárólag csak az egyes ember saját fájdalma, nem a másoké. Hallunk ember okozta vagy egyéb katasztrófákról, amelyek rengeteg halálos áldozatot követelnek. A halottak és sebesültek száma megdöbbentő. Szinte el sem tudunk képzelni ilyen tömeges szenvedést. Mégis, mint Jób esetében, mint a bűnössé lett emberiség minden egyes esetében az Édenben Ádámtól, Évától kezdve egészen ennek a világnak a végéig, minden valaha élt bűnös csak a saját fájdalmát érezheti, nem többet. Természetesen távolról sem akarnánk kisebbíteni az egyéni szenvedés súlyát, és keresztényként Isten éppen arra hív, hogy igyekezzünk segíteni, enyhíteni a fájdalmat, amikor és ahol csak tudjuk (lásd Mt 25:34-40; Jak 1:27). Mégis, bármennyi fájdalom is van a világban, különösen hálásak lehetünk, hogy egyetlen bűnös ember sem szenved többet a saját szenvedésénél! (Csak egy kivétel van, lásd a 12. tanulmányt!)

Foglalkozzunk még azzal a kérdéssel, hogy az emberi szenvedés behatárolt, ki-ki csak a magáét cipeli! Hogyan segít ez a gondolat (ha segít egyáltalán) kissé más fényben látni az emberi szenvedés nyomasztó kérdését?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2016. 4. negyedév

Jób könyve

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: