Az istenhitet elutasítók zajos hírverése ellenére számos jó okot felsorakoztathatnak hitük mellett az Istenben hívők. Van viszont egy állandó probléma, amit a korszakok során sokan felhoztak, hogy mentséget találjanak hitetlenségükre, ez pedig az emberi szenvedés és a gonoszság problémája. Hogyan lehet Isten maradéktalanul jó, szeretettel teljes, mindenható, ha létezik rossz? Sokak számára ez továbbra is botránykő marad. És őszintén, vajon ki az a hívők között, aki megízlelte és tapasztalta Istennek és a szeretetének valóságát, mégis nem vívódott időnként ezzel a kérdéssel?

Érdekes, Ellen G. White is azt tanította, mint a zsidó hagyomány, hogy Jób könyvét Mózes írta Midián pusztájában. „A puszta magányában eltöltött hosszú évek nem teltek hiába. Mózes nemcsak a rá váró nagy munkára készült fel ekkor, hanem a Szentlélek ihletése alatt megírta Mózes első könyvét, valamint Jób könyvét, amelyeket Isten népe az idők végéig mély érdeklődéssel fog olvasni” (Ellen G. White megjegyzései, The SDA Bible Commentary. 3. köt. 1140. o.).

Megtudjuk, hogy a Biblia két legkorábban lejegyzett iratának egyike, Jób könyve az emberi fájdalom és szenvedés univerzális kérdésével foglalkozik. Vagyis Isten tudta, hogy az ember számára fontos kérdés lesz ez, éppen ezért egészen korán lejegyeztette Mózessel Jób történetét, az Ige részeként. Isten már elejétől fogva értésünkre akarta adni, hogy fájdalmunkban és szenvedésünkben nem hagyott magunkra, mellettünk áll, mindenről tud. Meglehet a reményünk, hogy végül mindent helyre tesz.

Mit tanítanak a következő bibliaszövegek a gonoszság létezéséről? Dán 12:1; Mt 6:34; 24:7; Jn 16:33

Még ha érthető is a gonoszságra való hivatkozás, amivel Isten létezése ellen érvelnek, nem állja meg a helyét a Szentírás fényében. A Biblia ugyanis tanítja a mindent tudó, mindenható, szeretettel teljes Isten valóságát, ugyanakkor arról sem hallgat, hogy van gonoszság, emberi szenvedés és baj. A rossz azonban nem lehet mentség az istenhit elvetésére. Jób könyvének felületes olvasatából is kitűnik, hogy Jób még a legmélyebb csüggedésében sem vonta kétségbe Isten létét. Inkább az volt számára a kérdés, méghozzá joggal, hogy vajon miért történik mindez vele.

Természetes, hogy kérdések merülnek fel bennünk a szörnyűségek láttán. Tehát hogyan tanulhatunk meg a rossz dolgok ellenére is bízni Isten jóságában?