TÁRSADALMI TŐKE

„Kívánatosabb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb” (Péld 22:1). Hogyan vonatkozik ez az elv a bizonyságtételünkre és a missziómunkánkra?

Mit nevezünk „társadalmi tőkének”? Amikor befizetünk egy bankszámlára, az értéke növekszik. A társadalmi tőkét azok a hasznos kapcsolatok képezik, amelyek éppen olyan értékesek, mint a bankban elhelyezett pénz. Ha a környék vezetőivel megismerkedünk és tudakozódunk tőlük a körzet szükségleteiről, megbeszéljük, hogyan lehet az adott kérdéseket orvosolni, majd pedig mindezt tettek is követik, kapcsolatokat építünk. Ez társadalmi tőke. Minden közös jó tapasztalat olyan, mint egy újabb befektetés a kapcsolatba. A társadalmi tőkénk fokozatosan gyarapszik, és így nagyobb lesz az értékünk az emberek szemében.

A Gyülekezeti kézikönyv arra emlékeztet, hogy „minden közösségben úgy ismerjék a hetednapi adventistákat… mint a környék kimagasló polgárait, akik a közösség javáért dolgoznak… amennyire lehetséges és hitünkkel összeegyeztethető, szolgálatunkkal és eszközeinkkel támogatnunk kell a társadalom rendjét és javát szolgáló helyes erőfeszítéseket is… mindig álljunk ki nyugodtan, szilárdan és megalkuvást nem tűrve az igazságért és a jogért…” (Hetednapi adventista gyülekezeti kézikönyv. Budapest, 2010, Advent Kiadó, 173. o.).

Jézus földi szolgálatán kívül találunk még más példákat is a Szentírásban arra, hogy mi meg nem történhet, ha Isten népe valóban szert tesz „társadalmi tőkére”. Olvassuk el a következő szakaszokat, majd pedig fogalmazzuk meg, hogy a megnevezett bibliai szereplők milyen kapcsolatokat ápoltak „kívülállókkal”, és ebből mi minden következett!

1Móz 41:38-45; ApCsel 7:9-10

Dán 2:46-49;­ 6:1-3

Talán mi nem menekülünk meg ennyire drámai módon vagy nem mondhatunk el ezekhez hasonló történeteket, de nem is az a lényeg. Ezeknek az embereknek a jellemszilárdsága hatott a környezetükben élőkre. Ellen White kijelenti a Pátriárkák és próféták (174-178. o.), valamint a Próféták és királyok (390. o.) című könyvében, hogy ezek az istenfélő férfiak a következő tulajdonságaikkal nyerték el a környezetükben élő „pogányok” bizalmát: szelídség, hűség, bölcsesség, helyes ítélőképesség, tehetség, nemes jellem és rendíthetetlen tisztesség.


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2016. 3. negyedév

A gyülekezet és a környezete

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: