Milyen komoly problémát fedezhetünk fel Jónás hozzáállásában (Jón 3:4­–4:6)?

Jónás a könyv 4. fejezetében leül a nagy várostól, Ninivétől keletre. Már befejezte az ítélet üzenetének hirdetését, amit Isten rábízott. Minden eszébe jut, ami addig történt: az utazása, hogy mennyire nem akart Ninivébe menni, a menekülési taktikái. Isten azonban ragaszkodott hozzá, hogy Jónás visszatérjen a küldetéséhez. Aztán ott volt a háromnapos epizód a hal gyomrában, majd pedig a hosszú út a partról az ország belsejébe. És mindez miért? Azért, hogy Isten eltérjen a szándékától és kegyelmezzen ennek a hitvány népnek? A nép megtért, ekkor viszont Jónás érezte úgy, hogy elárulták, semmibe vették, kihasználták. Azt remélte, a százhúszezer fős város pusztulása bebizonyítja, hogy Isten valóban jobban szereti kiválasztott népét, és igazolja Jónás gyűlöletét a niniveiek iránt.

Miről olvashatunk Lk 19:38-42 verseiben? Hogyan viszonyult Jézus Jeruzsálem városához?

Jónás után nyolcszáz évvel Jézus szamárháton haladt egy dombtetőn, ahonnan elé tárult Jeruzsálem látképe. „Áldott a Király, ki jő az Úrnak nevében!” – hallatszott a kiáltás. Majd visszhangzott a remény szava: „Békesség a menny-ben, és dicsőség a magasságban” (Lk 19:38)! A városhoz közeledve, a dicsőséges bevonulás közepette Jézus megállt és sírva fakadt. „Bárcsak felismerted volna ezen a napon te is a békességre vezető utat!” (42. vers, RÚF) – mondta.

Figyeljünk fel az ellentétre! Jónás kelletlenül engedett Isten parancsának, aligha törődött Ninive lakosainak a jólétével. Jézusnak viszont egyetlen teher nyomta a szívét Jeruzsálemhez közeledve: hogy lakói elfogadják az üdvösséget, amit nekik felkínál, amiért olyan nagy árat fizet.

Két város: Ninive és Jeruzsálem. Két hírnök: Jónás és Jézus. A különbség magáért beszél. Jézus példázza az önzetlen, gondoskodó hozzáállást – az emberek javát akarja. Adja az Úr, hogy Isten kegyelme által mi is jézusi lelkülettel közeledjünk az elveszettekhez!

Mi a szerepe az önzésnek abban, ha valaki eljut oda, hogy nem foglalkoztatja mások üdvösségének kérdése?