A TELJES RECEPT

„Ti vagytok a föld sója” (Mt 5:13, ÚRK).

Ebben a szakaszban Jézus felhívja a tanítványait, hogy legyenek olyanok, mint a „só”, aminek a hatására változás áll be. A gyülekezet a „sótartó”, abban van „a föld sója”. Mivel vagy kivel keveredjen a „só” – vagyis mi? Csak önmagunkkal vagy tőlünk különböző összetevőkkel? Jobban megértjük a választ erre a kérdésre, ha egy kenyérsütőformát megtöltünk csak sóval, a másikat pedig olyan tésztával, amibe sót is keverünk. Az első esetben a receptnek csupán egyetlen hozzávalója van, a só, ami így aligha nevezhető ízletesnek, sőt ehetetlen. A második formában viszont a só az egyik alkotóelem, és különböző hozzávalókkal keveredik, ezért a kenyér nem lesz ehetetlen, hanem ízletes. Akkor igazán hasznos a só, ha még más összetevőkkel is vegyítik. Ugyanez igaz a keresztényekre. Viszont a kívánt hatás elmarad, ha kényelmesen megülünk a „sótartóban”, a gyülekezetben. Tehát van itt valami, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül. Lehetünk minden tekintetben erkölcsösek, ha nem dohányzunk, nem iszunk, nem tivornyázunk, nem veszünk részt szerencsejátékban, sem bűntényt nem követünk el – ami mind valóban fontos is. Viszont nem csak az a kérdés, hogy mit nem teszünk. Az igazi kérdés inkább ez: Mit teszünk? Vagyis, mit teszünk, hogy segítsünk a környezetünkben élőknek, a szükséget látóknak?

Olvassuk el megint Mt 5:13 versét, most a mondat többi részére koncentrálva! Hogyan veszítheti el ízét a só?

„Ám ha a só elveszíti ízét, ha a kegyességnek csak a látszata marad Krisztus szeretete nélkül, akkor nincsen jótékony ereje. Az élet nem gyakorolhat megmentő befolyást a világra” (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 1989, Advent Kiadó, 372. o.). Akkor most térjünk vissza a recept hasonlatához. Amint tehát láttuk, a só önmagában nem jó, sőt, a túlzott sótartalmú étrend káros is. A sót mindig keverni kell még mással. Vagyis, ha éppen olyanok vagyunk, mint a világ, nem fejtünk ki benne hatást, nem lesz mit felajánlanunk. A só hasznavehetetlenné válik. Jézus szavai szerint pedig mit tesznek akkor vele? Viszont ha Krisztus szeretetének íze átjár bennünket, akkor vágyni fogunk arra, hogy a „kívülállók” között „odatartozók” legyünk. Azért megyünk közéjük, hogy a hatásunk következtében változás történjen, jobb legyen az emberek élete és sokakat vezessünk el oda, ami egyedül számít az életben: a Jézusban felkínált üdvösségre.

Milyen veszélyekre figyelmeztetnek 5Móz 12:30, 31:20 és Ézs 2:8 versei? Mit tehetünk, nehogy ebbe a csapdába essünk?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2016. 3. negyedév

A gyülekezet és a környezete

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: