A Máté 24. fejezetében található történetek összefüggésében a következőket is kijelentette Jézus: „Bizony mondom nektek, hogy nem múlik el ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem történik” (34. vers, RÚF). Ez a rész sokakat összezavar, hiszen nyilvánvaló, hogy a felsorolt események nem egy generáció alatt mentek végbe. Dr. Richard Lehmann, a The Handbook of Seventh-day Adventist Theology című könyv szerzője azt mondja, hogy a „nemzedéknek” fordított görög szó megegyezik a héber dór szóval, amit gyakran használnak egy bizonyos embercsoport vagy osztály megnevezésére, mint a „dacos és lázadó nemzedék” esetén (Zsolt 78:8, RÚF). Így Jézus a szó használatakor nem időre, időszakra utalt, hanem gonosz emberek csoportjára. „Összhangban az Ótestamentummal, Jézus időbeli jelentés nélkül használhatta az ťez a nemzedékŤ kifejezést, hogy az emberek egy osztályára utaljon. A gonosz nemzedékbe beletartozik mindenki, akinek az ismertetőjegye a gonoszság (Mt 12:39; 16:4; Mk 8:38)” (The Handbook of Seventh-day Adventist Theology. Hagerstown, 2000, Review and HeraldŽ Publishing Association, 904. o.). Más szóval, a gonoszság a világban marad az idők végéig, egészen Jézus visszajöveteléig.

Beszélgessünk róla!

1. Hetednapi adventistaként hogyan kezeljük Jézus második eljövetele látszólagos késésének kérdését? Vajon a korábbi adventista generációk nem abban hittek, hogy a Megváltó még az ő életükben visszatér? Nem így vagyunk ezzel mi is? Vajon nem várhatnánk, hogy Jézus egy bizonyos időperióduson belül végre visszatérjen? Hogyan találhatjuk meg a helyes egyensúlyt a második adventtel kapcsolatban? Hogyan kerülhetjük el, hogy „gonosz szolgákkᔠváljunk, miközben nem esünk a másik végletbe sem, akik minden újsághír címében az azonnali vég jelét vélik felfedezni? Milyennek kellene lennie a helyes hozzáállásnak azok között, akik Jézus második eljövetelére várnak?

2. Olvassuk el újra, milyennek írja le Jézus a második adventet! Miben különbözik ez egyéb, népszerű elképzelésektől? Figyelembe véve, milyen világosan tanít a témában a Szentírás, hogyan hihetnek sokan mégis olyan elgondolásokban, amelyek ellentétesek az Igével? Milyen érveket hoznak fel eszméik védelmében, és milyen válaszaink lehetnek nekünk ezekre?

3. Miként tanulhatunk meg együttélni a késéssel? Hogyan kezelték ezt a bibliai szereplők, és mit tanulhatunk tőlük? Például József, Ábrahám és Sára, Káleb és Józsué? Ugyanakkor mit mond el Jel 6:9-10 a késéssel kapcsolatban?