Jézus a templomban

Az emberiség bűnesetét követő első napoktól kezdve az állatáldozatok Isten választott eszközei voltak arra, hogy a világot a megváltásra tanítsa, arra a megváltásra, amely az eljövendő Messiásba vetett hitből fakad (lásd Róm 4:13-16). Ennek a hitnek a nagyszerű példája található meg 1Mózes 4. fejezetében, Káin és Ábel történetében, amely – egyebek mellett – az istentiszteleti különbségekből eredően tragédiába torkollott (lásd még 1Móz 14:7-12). Így amikor Isten saját népének hívta el Izraelt, akik „papok királysága és szent népem lesztek” (2Móz 19:6, RÚF), egyben létrehozta a szentélyszolgálatot is mint a megváltás teljesebb és tökéletesebb kiábrázolását. A pusztában épített szentélytől Salamon templomán keresztül egészen a második templomig, amelyet a babiloni fogságból visszatérve építettek, az evangélium a szentélyszolgálat képein és szimbólumain keresztül tárult fel. Azonban az isteni eredet ellenére a templom és annak szolgálata bűnös emberek tevékenysége által működött, mint tulajdonképpen minden. Ez a jelképek értelmének elhomályosodásához vezetett, még itt a szentély szolgálatában is, amelyet Isten azért alapított, hogy szeretetét és kegyelmét mutassa be általa a bűnbe süllyedt világnak. Jézus idejére annyira elfajultak a dolgok a papok fösvénysége és kapzsisága miatt (pont azok miatt, akikre Isten a szolgálat végzését bízta!), hogy „a nép szemében az áldozati szolgálat szentségét nagymértékben lerombolták” (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 1990, Advent Kiadó, 495. o.).

Olvassuk el Mt 21:12-17 verseit! Mi a tanulság számunkra mint Isten imádói számára?

Mint annyi más alkalommal, Jézus ekkor is a Szentírást idézte, hogy igazolja cselekvését. Ezzel tovább erősítette, hogy Isten követőiként mi is a Bibliát tegyük egész világlátásunk és erkölcsiségünk centrumává. Amellett, hogy a Megváltó a Bibliát idézte, meggyógyított vakokat és sántákat. Mindezek még meggyőzőbben és hatásosabban bizonyították isteni természetét és elhívását. Tragikus látni, hogy éppen azok, akiknek a legérzékenyebben és legnyitottabban kellett volna befogadni ezeket a bizonyítékokat, a legádázabb harcot folytatták Jézus ellen. A templom „sáfárai” és „őrzői” közül sokan, attól való félelmükben, hogy elvesztik földi kincseiket és státuszukat, elsiklottak a leglényegesebb felett, amire a templomi szolgálat előremutatott: a Jézusban való megváltás felett.

Hogyan lehetünk biztosak abban: mi nem hagyjuk, hogy a vágyaink magukkal ragadjanak, és túlzottan kötődjünk bármihez a földön, legyen az valami ténylegesen jó, ami ugyanakkor veszélyezteti azt, ami igazán fontos: az örök életet Jézusban?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2016. 2. negyedév

Máté evangéliuma

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: