A rossz hír az rossz hír önmagában is, és gyakran hallani sem akarjuk, máskor racionálisan próbáljuk értelmezni. Ez történt Júdában Jeremiással és az igával, amit azért viselt, hogy egyértelmű üzenetet közvetítsen a népnek. „A népek tanácskozó testületének megdöbbenése határtalan volt, amikor Jeremiás, nyakában a rabság igájával, ismertette velük Isten akaratát” (Ellen G. White: Próféták és királyok. Budapest, 1995, Advent Kiadó, 276. o.).

Olvassuk el Jer 28:1-9 verseit! Képzeld el, hogy Júdában élsz és nézed, hogy mi történik éppen. Látod a körülötted zajló eseményeket. Vajon kinek hinnél? Melyik félnek szeretnél hinni? Milyen okból hinnél inkább Hanániásnak, mint Jeremiásnak?

Jeremiás az Isten nevében emelte fel szavát, és Hanániás próféta is az Úr nevében jövendölt. Vajon melyikük az igaz és melyikük a hamis? Ma már egyértelmű számunkra a válasz. A kortársaknak nehéz volt a döntés, habár Jeremiás kijelentése a 8. és 9. versben lényeges: a próféták a múltban ugyanazt az üzenetet hirdették, mint én most, ami a pusztulás és ítélet üzenete.

„Jeremiás a papok és a nép jelenlétében komolyan kérte őket, engedelmeskedjenek Babilon királyának az Úr által meghatározott időig. Júda népe előtt hivatkozott Hóseás, Habakuk, Sofoniás és mások próféciáira, akiknek dorgáló és intő tanításai megegyeztek az övével. Utalt olyan eseményekre, amelyek meg nem bánt bűnök büntetéseként történtek a meghirdetett próféciák szerint. A menny ítéletei a múltban pontosan Isten szándéka szerint sújtottak le a megátalkodottakra, ahogy azt szolgái által kinyilatkoztatta” (Ellen G. White: Próféták és királyok. Budapest, 1995, Advent Kiadó, 277. o.).

Jeremiás ugyanazt kívánta elérni saját korában, mint amit mi is szeretnénk ma: tanuljunk a múlt hibáiból, hogy ne kövessük el ugyanazokat, amelyeket elődeink elkövettek. Ha nehéz volt hallgatni Jeremiást, akkor Hanániás ellentétes „szolgálatával” Jeremiás próféta feladata még nehezebbé vált.

Hanániás, akinek neve „Isten kegyelmes”, úgy tűnik, hogy a kegyelem és a megbocsátás üzenetét képviselte. Milyen tanulságot vonhatunk le ennek a hamis kegyelmet hirdető prófétának a példájából?