„A menny megtorló ítéletének meghirdetésével azonban az Úr nem vonta meg a bűnbánat és a reformáció lehetőségét. Jósiás megértette ebből, hogy Isten kész kegyelemmel mérsékelni a büntetést, és a király ezért elhatározta, hogy minden tőle telhetőt megtesz a szigorú reformok megvalósítására” (Ellen G. White: Próféták és királyok. Budapest, 1995, Advent Kiadó, 252. o.).
Olvassuk el 2Kir 23:1-28 verseit! Mi volt a hűséges király reformjának a lényege, amellyel meg akarta változtatni korrupt népét? A reform mennyire mutat rá arra, hogy a választott nép élete kisiklott?
Mint annak idején Józsué Sikembe, most Jósiás király Jeruzsálembe gyűjtötte össze az egész ország népét, hogy egységesen újítsák meg a szövetséget Istennel. Mindenki számára felolvasták a megtalált törvénykönyvet, majd közös fogadalmat tettek Izrael Istene mellett.
A reformot nem maga a király hajtotta végre személyesen, hanem felelősöket bízott meg. Évszázadokon keresztül különféle tárgyak, szobrok és amulettek gyűltek össze a templomban és a raktárban, amelyek az idegen vallásokat népszerűsítették Izraelben. Olykor a békekötés feltétele volt ezeknek a tárgyaknak a kihelyezése, máskor pedig a behódolás túlbuzgóságaként a királyok önként tették ki a templom területén belül. Mit cselekedett a reformkirály a pogány vallási tárgyakkal? Elégették és porrá törték azokat. Majd Jeruzsálem egész vidékét hasonló módon megtisztították, és később az egész országra kiterjesztették a vallási reformot.
A páska megünneplése Jósiás reformja idején nem a megszokott családi kereten belül történt, hanem az egész nép közösen tartotta meg. Az ünnep döntő történeti jelentősége abban állt, hogy a reform befejezése, mintegy megpecsételése nyilvános legyen. Szimbolikus üzenete pedig arról szólt, hogy a hátuk mögött hagytak egy korszakot és új elhatározással eldöntötték, hogy tisztán szolgálják azt az Istent, aki kivezette őket Egyiptomból, velük volt a pusztai vándorlás közepette, továbbá a megígért szövetség alapján hazát biztosított a törzsek számára, ugyanakkor jelenléte megmutatkozott a mindennapokban.
A páska ünnepének jelentősége az, hogy egy teljesen új kezdődik el és a régi véglegesen elmúlt. A páska megünneplése milyen jelentőséggel bír számunkra, hetednapi adventisták számára (1Kor 5:7)?
Letöltés |