Nehéz megérteni több ezer év távolságából Júda történelmét, mindazt, amely Jeremiás idejében történt. A Bibliából felismerve a súlyos figyelmeztetéseket és fenyegetéseket, amelyeket Isten a népe ellen intézett, sokan úgy vélik, hogy az Úr kemény, büntető és bosszúálló képében jelenik meg. Azonban ez hamis értelmezés, és csupán felületes olvasás következménye. Az Ó- és Újszövetség kinyilatkoztatja, hogy Isten szereti az emberiséget és meg akarja menteni, de döntéseinkkel szemben nem alkalmaz erőszakot. Amikor kérései ellenére rosszat akarunk tenni, szabadon megtehetjük. Viszont nemcsak a következményekre kell emlékeznünk, hanem arra is, hogy előzetesen figyelmeztetést kaptunk.

Melyek voltak azok a gonoszságok, amelyekkel az Úr foglalkozott Júdával kapcsolatban? Miféle gonoszságok ellen prófétált Jeremiás? Jer 5:26-31; 23:14-15

A gonoszságok bűnkatalógusa csupán egy része azoknak a rossz dolgoknak, amelyekbe Isten népe beleesett. Mind a papok, mind a próféták „istentelenek” voltak. Erős, ironikus megfogalmazás ez, de vegyük figyelembe, hogy a papságnak Istent kellett volna képviselni, a prófétáknak pedig az volt a szerepük, hogy Isten szócsövei legyenek. Jeremiás problémáinak ez csupán a kezdete.

A felsorolt bűnök a típusaik alapján különböző csoportba sorolhatók. A lelki vezetők hitehagyása az, amikor másokat gonosz útra csábítottak, annyira, hogy „senki sem tér meg az ő gonoszságából” (Jer 23:14). Akkor is, amikor az Úr figyelmezteti őket a közelgő ítéletre, a próféták azt mondják, hogy az nem következik be! Időközben eltávolodtak az Úrtól, megfeledkeztek az intésről, hogy gondoskodjanak az árvákról és védelmezzék a szegényt (Jer 5:28). A nép egésze távol került Urától. A Biblia és különösen az Ószövetség prófétai könyvei feljegyzik, hogy az Úr keresi a lehetőségét, miként tudja visszahívni magához makacs népét. Noha gonoszságot követtek el, Isten hajlandó megbocsátani nekik, meggyógyítani és helyreállítani őket. Viszont ha ők visszautasítják a kegyelmet, mit lehet még tenni?