Ó, jó a taps –
És jólesik az ünnepeltetés –
Mégis, Uram, vedd el a tömeget,
Mert nekem ez a sok: kevés.
Csilláros termek és tükrös káprázat –
Fáraszt – jobb nekem, Uram, az alázat –
S ahol szegődnek némán a nyomomba
Csendes Testvérek: jobb a katakomba.
S a verseimnek egy jó szél elég –
És elég egy meleg tekintet,
S egy mélabús és megértő mosoly –
Mely, mint az aranyharmat reám pergett.
Ó, Uram, nem kell az ünnepeltetés,
És nem kellenek a csilláros termek.