Péter és a pogányok

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Apostolok cselekedetei 2:5-21; 10; 11:1-10; 15:1-35; Róma 2:14-16

„Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szentlélek ajándékát. Mert néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek, és mindazoknak, kik messze vannak, valakiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk” (ApCsel 2:38-39).

Péter volt az első az apostolok közül, aki a megváltást hirdette a pogányoknak. Még évekig ő vezette az egyházat a megalapítása után, sőt azt követően is, hogy Pál lett a pogányok legfőbb misszionáriusa. Pállal együtt hozzájárult, hogy az őskeresztény egyház és annak többségében zsidó származású vezetői megértsék a nagy misszióparancs egyetemes voltát.

Péter azon fáradozott, hogy egységessé váló gyülekezet alakuljon ki, amelybe éppúgy beletartoznak a pogány hátterű megtértek, akik nem ismerték a zsidó kultúra finomabb pontjait, mint a zsidók közül megtértek, akik hajlamosak voltak isteni tökéletességet tulajdonítani a szokásaiknak. Az úttörő misszionáriusokhoz hasonlóan Péternek is különbséget kellett tenni a változhatatlan isteni elvek és az olyan gyakorlatok, szokások között, amelyek a kultúra függvényei, viszonylagosak, és sem a zsidó, sem a pogány származású hívők életében nem járnak fontos következménnyel. Így Péter volt az, aki a jeruzsálemi zsinaton kijelentette a pogányokról, hogy Isten „semmi különbséget sem tett miköztünk és azok között, a hit által tisztítván meg azoknak szívét” (ApCsel 15:9). Azon fáradozott, hogy segítsen az ősegyháznak feldolgozni az egységet fenyegető kérdéseket.


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: