TÍZ LEPRÁS

Milyen tanulságokat találunk Lk 17:11-19 szakaszának történetében, bármilyen legyen is a származásunk, bármelyik néphez tartozzunk is?

Figyeljük meg először is, hogy ezek a szegény emberek mind hallottak Jézusról. A nevét és a titulusát kiabálva könyörögtek a segítségéért. Az is érdekes, hogy nem gyógyultak meg ott, rögtön. Jézus azt mondta nekik, hogy menjenek és mutassák meg magukat a papoknak, amint azt 3Móz 14:2 megszabta. Ők pedig megfordultak és elindultak, bizonyítva, hogy hittek benne és gyógyító erejében.

Viszont csak a samaritánus fejezte ki háláját azért, amit Jézus érte tett. A többi kilenc nem felejtett el a papokhoz menni, de arra már nem figyeltek, hogy a Gyógyítónak köszönetet mondjanak. Amint a szövegből következtethetünk rá, a samaritánus férfi már azelőtt visszafordult, hogy a papokhoz ért volna. A szakasz nem mondja meg kifejezetten, hogy a többiek zsidók voltak, de a helyszín alapján valószínűsíthetjük. Lukács is külön megemlíti, hogy a hálás férfi samaritánus volt, ezért mondta róla Jézus: „ez az idegen” (Lk 17:18). Mindezek alapján valószínű, hogy a többi kilenc izraelita volt. A zsidók általában nem tartottak kapcsolatot samaritánusokkal, de a betegség miatt felülemelkedtek az elválasztó falakon. A közös baj és tragédia, Albert Schweitzer szavaival élve „a szenvedés közössége” ledöntötte a nemzetiségek közötti válaszfalat. Mindnek megtisztításra, gyógyításra, megmentésre volt szüksége, ez vitte őket együtt Jézushoz. Ám szolgálata során Jézus elsősorban nem a samaritánusokra és más idegen népek tagjaira figyelt: „Nem küldettem, csak Izráel házának elveszett juhaihoz” (Mt 15:24). Először szilárd missziós bázist akart alapítani a zsidók között, ugyanakkor szolgálatával mindvégig azt erősítette a követőiben, hogy az evangéliumnak az egész világra el kell jutnia. Ők ezt ugyan csak a feltámadása után értették meg, de Jézus már azt megelőzően is több mindent megtett, amivel rá akarta ébreszteni a tanítványait, hogy a világmisszió lesz a fő feladatuk.

Mind a tíz férfi bizonyságát adta hitének, de csak egy fordult vissza, hogy köszönetet is mondjon az Úrnak azért, amit kapott. Miért olyan fontos a hit szempontjából a dicsőítés és a hálaadás? Mi mindenért kell hálásnak lennünk? Mennyivel boldogabbak lennénk, ha folyamatosan gondolnánk ezekre! Ennek pedig a legjobb módja, ha kifejezzük a hálánkat Istennek.


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2015. 3. negyedév

Misszionáriusok

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: