EGY KORAI MISSZIONÁRIUS

„Menj Ninivébe!” – parancsolta Isten Jónásnak. Az Ószövetségben rendszerint így hangzott a nemzeteknek szóló hívás: „Menjetek fel a Sionra!” Isten eredeti terve szerint Izraelnek úgy kellett volna megélnie vallását, hogy az vonzó legyen más népek számára is, akik ezért hozzájuk fordulnak útmutatásért (Ézs 56:7).

Az újszövetségi tanítványok (Mt 28:18-20) előfutáraként Jónás azt a feladatot kapja, hogy menjen el Ninivébe, amit a bálványimádás, a brutalitás és az elnyomó államhatalom tisztátalan központjának tartott. A próféta akkurátusan eltervezte, hogy nyugatra indul a tengeren át, noha Isten szárazföldi úton keletre küldte. A vonakodó küldött az ellenkező irányba menekült!

Milyen tanulságok rejlenek Jón 1:3-16 szakaszának lebilincselő elbeszélésében?

Jónás menekülésére Isten hatalmas viharral felel. A szél enged a Teremtőnek, még ha a próféta nem is (Mk 4:41). A próféta aludt, míg tombolt a vihar, a hajó pogány legénysége pedig imádkozott (Jón 1:14). Jónás őszintén megvallotta, hogy ő idézte elő a bajt, majd bizonyságot tett az igaz Istenről, a Teremtőről. A válasza, hogy „Héber vagyok én” – a vallását és a nemzetiségét is jelentette. A heves vihartól megriadt pogány matrózok minden elképzelhető módon próbálták menteni magukat és az utasokat, sőt még Jónást is szánták. Ezért sem akarták megtenni, amit mondott nekik, hogy dobják a tengerbe. (A vonakodó próféta kész volt önmagát feláldozni, hogy másokat megmentsen.) Amikor a matrózok mégis bedobták, a vihar elült és a tenger lecsillapodott (15. vers). Az ámuló hajósok lettek az elsők, akik megtértek Jónás Istenéhez, aki még akkor is képes volt a próféta által hatni, amikor ő éppen menekült a feladat elől.

Jónás és a hajó megmenekedése egyaránt nagy csoda volt. Isten „egy nagy halat rendelt”. Az eredeti héber szöveg nem nevezi meg pontosan, miféle hal nyelte le a prófétát, amivel megmentette. A történet kétségkívül legismertebb epizódja az, amikor Jónás a hal gyomrában van, viszont ez sem homályosítja el a könyv mélyebb üzenetét, hogy Isten minden népet szeret, mindegyikről gondoskodik és mindnek az üdvösségét akarja.

Végtére is csak egyetlen Isten létezik, az ég és a föld Teremtője (lásd Ézs 44:8; 45:5-6). Ha bárki bármi mást imád, az bálványimádás és hiba. Csupán a képzelet szüleménye, megtévesztés minden más „isten”, akihez imádkoznak. Miért annyira fontos felismerni és elfogadni ezt az igazságot, főként a misszió összefüggésében?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: