NŐK ÉS JÉZUS GYÓGYÍTÓ SZOLGÁLATA

Olvassuk el Lk 7:11-17 verseit a naini csoda történetéről! A szegény özvegyasszonyt szörnyű csapás érte: egyetlen fia meghalt. Hatalmas tömeg kísérte a temetési menetben, hiszen az emberek ki akarták fejezni fájdalmukat és részvétüket. Egyetlen fiának elvesztése és a jövő magánya, bizonytalansága teljes bánatba, kétségbeesésbe taszította ezt az asszonyt. Ám a városból kifelé igyekvő csoport egy másik menettel találkozott, ami éppen a városba tartott. A kifelé menők élén a halál haladt egy koporsóban, a befelé tartó menetet pedig maga az élet vezette a Teremtő dicsőségében. Amikor a két csoport találkozott, Jézus megpillantotta a reményvesztett, gyásztól lesújtott özvegyet. „És látván őt az Úr, megkönyörüle rajta, és monda néki: Ne sírj” (Lk 7:13). A „Ne sírj!” felszólítás gyakorlatilag teljesen értelmetlen lett volna, ha nem Jézustól, az élet Urától származik. Az Ő szavai mögött azonban ott volt a hatalom, ami megszüntethette a sírás okát. Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette a koporsót és megparancsolta a fiúnak, hogy keljen fel. Az érintés ceremoniális értelemben tisztátalannak minősült, de Jézus számára az együttérzés sokkal fontosabb volt, mint a szertartások, az emberi szükségletek kielégítése sokkal sürgetőbb, mint az üres rituáléknak való megfelelés. Nain városa nemcsak hatalmas csodának lehetett szemtanúja, de kapott egy különleges üzenetet is: Jézus szemében nincs különbség férfiak és nők szívfájdalma között. Ő szembeszáll a halál hatalmával, hogy elpusztítsa. Olvassuk el Lk 8:41-42 és 49-56 verseit is! Jairus igen befolyásos személyiség volt, a zsinagóga egyik elöljárója, felelős az ott folyó szolgálatokért és az épület gondozásáért. Minden szombaton az ő feladata volt kiválasztani azt a szolgálattevőt, aki imádkozik, felolvas az Írásból vagy prédikál. Hatalommal és befolyással rendelkező ember volt, gazdag és tekintélytisztelő. Édesapaként nagyon szerette a lányát, így nem tétovázott, hogy Jézus elé járuljon, és kérje tőle a gyermek meggyógyítását.

Ezekben a történetekben Jézus szavának hatalma adta vissza a már halott fiút az édesanyjának és a lányt az apának. Gondoljunk bele, milyen felfoghatatlan lehetett mindez a szemtanúknak, különösen a szülőknek! Mit árulnak el e tettek Isten hatalmáról? Mi mindenre képes ez a hatalom? Mennyire korlátozott a mi ismeretünk minderről (hiszen a tudomány jelenleg sem adhat magyarázatot arra, miként történhetett meg ilyesmi)? A legfontosabb kérdés pedig, hogy miként tanulhatunk meg bízni ebben a hatalomban – Isten jóságában, bármilyen körülmények között legyünk is most?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2015. 2. negyedév

Lukács evangéliuma

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: