Olvassuk el Péld 31:26-31 verseit! Még milyen meghatározó tulajdonságokat láthatunk ebben az asszonyban? Miért fontos, hogy mindannyiunkban meglegyenek ezek?

Amint az egész negyedév során megfigyelhettük, nagy hangsúly kerül a szavakra, arra, amit kimondunk. Ezt az asszonyt a bölcsességéről és a kedvességéről ismerik. E két tulajdonság kapcsolatos egymással. Hiszen nem mondhatjuk azt is, hogy a kedvesség a bölcsesség egy formája? Különösen igaz ez, ha úgy értjük, hogy a bölcsesség nemcsak arra terjed ki, amit tudunk, hanem arra is, amit mondunk és teszünk.

Figyeljük meg a „kedves tanítás” (Péld 31:26) kifejezést is! Vagyis a kedvesség nem csupán időnként jellemzi, ha egyszer-egyszer kiszalad a száján, hanem ez az életelve. Milyen nagy erővel hatna, ha „szeretetre tanítana” (lásd RÚF) mindaz, ami elhagyja az ajkunkat!

Milyen fontos dologra mutat rá Péld 31:30 verse, amiről sokszor megfeledkezünk?

Túl gyakran csak a külső megjelenés alapján ítélik meg a nőket, ami viszont rendkívül sekélyes és felszínes dolog. A Biblia rámutat, hogy végeredményben mennyire „hiábavaló”, mennyire üres ez a megközelítés. A bölcs asszony igazi szépsége a jellemében rejlik, és abban, ahogyan a jelleme megnyilatkozik az életében meg a tetteiben. A szépség mulandó, de a jellem örökre megmarad. „Az emberek előtt szerzett nagy hírnév olyan, mint a homokba írt betű, de a szeplőtlen jellem az örökkévalóságon át megmarad” (Ellen G. White: God’s Amazing Grace. [Isten csodálatos kegyelme.] 81. o.).

Életed mely területein kell jellemednek erősödnie? Helyes, ha ezért imádkozunk, de milyen konkrét, határozott lépéseket is meg kell tenni a fejlődésért?