„Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél” (Péld 31:10, RÚF).
Ki a „derék asszony”, akire Péld 31:10 verse utal? Számos tényező mutat arra, hogy az író nem csupán az istenfélő asszonyra vagy ideális feleségre gondolt. A könyv több szakaszának (Péld 1:20-33; 3:13-20; 4:5-9; 8. fejezet) gondolatmenetét követve okkal feltételezhetjük, hogy a „derék asszony” a bölcsességet jelképezi. A bölcsességnek az asszony általi megszemélyesítése nemcsak azért igazolt, mert a „bölcsesség” a héberben (hokmah) nőnemű főnév, hanem azért is, mert lehetőséget biztosít a héber írónak arra, hogy a hétköznapi életre vonatkozó, konkrét tanulságokat vonjon le. A bölcsességet nem valamiféle magasztos, elérhetetlen ideálként jeleníti meg, hanem roppant gyakorlatias, megközelíthető asszonyként, aki életünk társává válhat.
A bölcsességre vonatkozó utolsó tanítást egy gyönyörű, akrosztichonos vers formájában kapjuk: a versek a héber ábécé egymás utáni betűivel kezdődnek, hasonlóan ahhoz, amit Jeremiás siralmaiban és számos zsoltárban is találunk.
Hasonlítsuk össze Példabeszédek könyve 8. fejezetének a bölcsességre vonatkozó gondolatait azzal, amit Péld 31:10-31 versei mondanak a derék asszonyról! A „derék asszony” mely tulajdonságai emlékeztetnek a Példabeszédek könyve leírására a bölcsességről?
1. Nagy az értéke, érdemes megtalálni (Péld 31:10; 8:35).
2. Drágább az igazgyöngynél (Péld 31:10; 8:10, 11, 18-19).
3. Ételt ad (Péld 31:14; 8:19).
4. Erős (Péld 31:17, 25; 8:14).
5. Bölcs (Péld 31:26; 8:1).
6. Dicséretet kap (Péld 31:28; 8:34).
Még ha úgynevezetten az információ korában élünk is, amikor az előző nemzedékeknél jóval több ismeretet halmoztunk fel, kevés dolog utal arra, hogy a mi generációnk bölcsebb lenne az előttünk járókénál. Jól mondta ifjabb Martin Luther King: „Irányítottunk rakétákat és félrevezetett embereket.”
Olvassuk el 1Kor 1:21 versét! Mi az üzenete számunkra, és hogyan segít ez a gondolat hit által élni?
Letöltés |