„Hanem a hetedik angyal szavának napjaiban, mikor trombitálni kezd, akkor elvégeztetik az Istennek titka, amint megmondotta az ő szolgáinak a prófétáknak” (Jel 10:7).

Érdekes, hogy Jel 14:6 versén kívül még 10:7 az az igehely A jelenések könyvében, ami konkrétan utal az evangélium hirdetésére (itt a görög euaggelidzó szó szerepel, a jelentése: „örömhírt mond”). Ez a két fejezet különlegesen fontos a hetednapi adventisták számára, mivel bennük találjuk elhívásunkat és megbízatásunkat. Vagyis Isten konkrétan ránk bízta az „örökkévaló evangélium” hirdetését, úgy, mint azt egyetlen más csoportra sem. Amint tehát láttuk, az evangélium ugyanaz maradt Mózes első könyvétől kezdve A jelenések könyvéig. A törvény is változatlan, mint ahogy a szövetség is az. Jézus, Pál és Jakab egyaránt megerősíti, hogy az evangélium nem más, mint amiben Ábrahám hitt (Jn 8:56; Róm 4:13; Jak 2:21-23). Némelyek azért küzdenek ennek az állításnak a megértésével, mert szűkebb értelemben veszik az evangélium jelentését, mint maga a Szentírás. Ábrahám engedelmes hite viszont abból fakadt, hogy előre tekintett Jézus áldozatára. Nem kell egyensúlyba hoznunk a hitet a cselekedetekkel ahhoz, hogy üdvözüljünk. Elegendő egyedül a hit, csakhogy ez nem lehet pusztán elméleti hit, amilyen az ördögöké, sem elbizakodott, ami számot tartana Isten ígéreteire, anélkül, hogy alkalmazkodna a megváltás feltételeihez. Munkálkodó hitre van szükségünk!

Miért fontosak az örökkévaló evangélium összefüggésében Jel 12:17 és 14:12 utalásai a parancsolatok megtartására és Jézus bizonyságtételére, hitére?

Az idők végén az lesz a döntő kérdés, hogy kinek engedelmeskedtünk, kit imádtunk. Istent, „aki teremtette a mennyet és a földet, és a tengert és a vizek forrásait” (Jel 14:7)? Vagy pedig inkább a fenevadat és annak képét? Akik mindvégig kitartanak, azokat jellemzi a parancsolatok megtartása (köztük a szombaté), méghozzá a Jézusba vetett hit által. Az igaz valláshoz egyaránt elengedhetetlen a hit és az engedelmesség. „Sokszor gyalázat és üldözés közepette, de állandóan hangzott a bizonyságtevés Isten törvényének örökérvényűségéről és a teremtés szombatjához fűződő szent kötelességéről.

Ezekről az igazságokról – amelyeket a Jelenések 14. fejezetében található ’örökkévaló evangélium’ rejt – lehet felismerni Krisztus egyházát az advent idején. A hármas üzenet gyümölcse ez: ’Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét’ (Jel 14:12)” (Ellen G. White: A nagy küzdelem. Budapest, 2013, Advent Kiadó. 391. o.).