AZ ÁLDOZAT HIBÁZTATÁSA

Amikor valaki rosszat tesz, a természetes hajlamai arra késztetik, hogy próbáljon meg kibújni a felelősség alól. Általában ilyenkor igyekszik valaki másra hárítani a felelősséget – akár még arra is, akinek ártott. Gyilkosok azzal védekeznek, hogy tettüket önvédelemből követték el vagy nehéz gyerekkorukra hivatkoznak. Nemi erőszak elkövetői az áldozatot hibáztatják, mondván, hogy csábította őket. A válófélben lévő házastársak jellemzően egymást okolják a házasság zátonyra futásáért. Akiket a keresztény mártírok meggyilkolásának vétke terhel, a mártírok felelősségét emlegetik, az úgymond eretnek tanaik miatt. Jézus figyelmeztette is tanítványait: „jön idő, hogy aki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik” (Jn 16:2). Úgy hisszük, hogy magát Jakabot is a hite miatt ölték meg.

Mindennek fényében még nagyobb a súlya a következő kijelentésnek: „Elítéltétek, megöltétek az igazat, s ő nem állt ellen nektek” (Jak 5:6, új prot. ford.). Hányszor fordult elő, hogy te ítéltél el valaki mást, majd később rádöbbentél: valójában te vétettél? Gondoljunk most főleg a vers második felére! Engednünk kellene, hogy bárki végiggázolhasson rajtunk? Másrészt viszont hány olyan vitán vagyunk túl, amire nem került volna sor, ha nem ellenkezünk? Mit értett Jézus azon, hogy „fordítsd felé a másik orcádat is” (Mt 5:39)? Hogyan kell ezt a gyakorlatban megtenni (vagy az a probléma, hogy „gyakorlati” módon képzelünk el valamit, aminek önmagában nem kell annak lennie)?

Amint láttuk, Jakabnak igencsak bőven akadt mondanivalója a gazdagokról és a szegényekről. Nem szabad viszont elfelejtenünk, hogy Jakab sosem ítélte el a tehetőseket egyszerűen a vagyonuk miatt. Isten szemében a hozzáállásuk és a tetteik számítottak. Hasonlóképpen az anyagi téren való szegénység puszta ténye sem teszi kedvesebbé az embert Isten előtt. A „lelki szegények”, akik „gazdagok… hitben” lesznek az „örökösei az országnak” (Mt 5:3; Jak 2:5). E belső tulajdonságoknak talán semmi közük nincs a tényleges anyagi helyzethez, bár ennek is fennáll a lehetősége. Aki az mondja, hogy „gazdag vagyok, és meggazdagodtam” (Jel 3:17), lelki téren talán nagyobb ínséget lát, mint gondolná. Isten figyelmeztette Izráelt: nagyon vigyázzanak az ígéret földje elfoglalása után, amikor jól megy majd a soruk, nehogy elfelejtsék, hogy tőle kapták mindazt, amit élvezhetnek, így „az erőt… a gazdagságnak megszerzésére” (5Móz 8:11-18).


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2014. 4. negyedév

Jakab levele

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: