AZ ELLENSÉG SZERETETE

Milyen meghatározó üzenetet találunk 3Móz 19:17-18, Mt 5:43-45 és Jak 2:8-9 verseiben?

Isten törvényét Jakab úgy nevezi, hogy „királyi törvény” (Jak 2:8), mivel a KIRÁLYOK KIRÁLYÁNAK (lásd Jel 19:16) a törvénye. Országának törvényét részletesen kijelentette a Hegyi Beszédben (Máté 5-7. fejezetek). Az Újszövetség összesen kilencszer tesz említést a felebarát szeretetéről, először éppen a Hegyi Beszédben. Jézus szavai Mt 5:43 versében sejtetik, hogyan is értették akkoriban 3Móz 19:18 parancsát. Például Mózes harmadik könyvében az ezt közvetlenül megelőző parancsokban egyértelműen a felebarát kifejezés szinonimái fordulnak elő: „ne gyűlöld a te atyádfiát” (3Móz 19:17) és „haragot ne tarts a te néped fiai ellen” (3Móz 19:18). Valószínűleg egyes magyarázatok szerint e parancsolatok azt jelentették, hogy teljesen rendjén való arra haragudni vagy azt gyűlölni, aki nem izraelita, mivel más népek tagjait konkrétan nem említi Mózes harmadik könyvének szövege. Végtére is az idegeneket általában ellenségnek tartották. Tudjuk, megvolt ez a hozzáállás a kumráni közösségben, a mélyen hívő zsidók egy csoportjában is, akik a nemzet többi részétől elkülönülten éltek. Arra tanították őket, hogy gyűlöljék „a sötétség gyermekeit” és „a kárhozat fiait” (The Community Rule. [A közösség szabályai.] 1QS 1:10; 9:21-22), természetesen ezek a bélyegek nemcsak az idegenekre vonatkoztak, hanem még azokra az izraelitákra is, akik elutasították közösségük tanításait.

„A bűn a lehető legrosszabb dolog, nekünk kell megszánnunk, segítenünk a bűnöst. Sokan tévelyegnek, átérzik szégyenüket, oktalanságukat. Éhesek a bátorító szóra. Hibáikon, tévedéseiken rágódnak, míg szinte teljesen kétségbe nem esnek. Nem szabad elhanyagolnunk ezeket a lelkeket. Ha keresztények vagyunk, nem mehetünk át az út másik oldalára, nem kerülhetjük ki a lehető legmesszebbről azokat, akiknek segítségre van szükségük. Ha látjuk, hogy egy ember bajban van – akár betegség, akár bűn miatt –, sohase mondjuk: nem tartozik rám” (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 1989, Advent Kiadó. 425. o.).

Jézus élete a legnagyszerűbb példa az érdemtelen iránt tanúsított önzetlen, viszonzatlan szeretetre. Hogyan tanulhatunk meg ilyen szeretettel viseltetni azok iránt, akiket méltatlanoknak tartunk vagy akik nem szeretnek minket? Végeredményben miért csak úgy tehetjük ezt meg, ha maradéktalanul átadjuk magunkat Istennek és meghalunk énünknek?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2014. 4. negyedév

Jakab levele

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: