Lelkedre várunk, Uram,
hitetlenül, görcsös félelemmel,
mint a jerikói vak,
ki várta egykor a gyógyulást.
És Jézus meghallotta
a lelkes hozsannák
kábító hangzavarából
felhangzó sikolyt.
Névtelen követe így bíztatta:
„Bízzál! Kelj fel! Hív téged”.
S a vak, Jézus szavára látott.
Ma is bízni kell, nem csak bizakodni.
Talpra kell állni akkor is, ha fáj,
mert a Mester hívott, és Lelke
csak a tenni kész emberekre száll.