Én Istenem!

Ki alkottad a mennyet

és a földet:

Szívem hálával

hajlik meg előtted

e szombatnapon.

Kegyelmedről beszélnék

– nem tudok.

Szívemben törvényed

ritmust dobog:

Erejére lelkemben

rettenet!

Megismerni a Te törvényedet

mindennél több

ezen a világon, mert

rajta keresztül

sejtelek!

– Mily nagyra becsültél

engemet: a bűnöst,

a nyomorult senkit,

mikor dicséreted

az angyalok zengik.

S velük együtt meghajolhatok:

ez a Te szent

örök akaratod.

Legyen meg.

Ezt kívánom én,

mikor átlépek házad küszöbén,

s előtted remegve megállok:

mert a szíveket megvizsgálod.

– Lehajtott fejjel

egyet kérhetek:

„Isten, légy irgalmas

nékem, bűnösnek!”