SZOMBAT DÉLUTÁN
e HETI TANULMÁNYUNK: Máté 19:16-22; János 5:30; 13:34-35;
Apostolok cselekedetei 17:31; Galata 6:1-5
„Ha az én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; amiképpen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében” (Jn 15:10).
A legtöbb országban létezik a törvényeknek egyfajta hierarchikus besorolása. A legnagyobb erővel bírnak a kormány által kibocsátott törvények, amelyek az ország minden lakójára nézve kötelező érvényűek. Azután jönnek a megyei vagy tartományi törvények, amelyek egy meghatározott területen élőkre vonatkoznak, majd a helyi törvények a legkisebb körzeti egységeket szabályozzák. Egy országon belül minden kisebb szervezeti egységnek jogában áll a választópolgárait illető törvényeket alkotni, olyasmit azonban nem rendelhetnek el, ami ellentmond az országos törvényeknek. A körülmények ugyan megkövetelhetik, hogy egy bizonyos törvényt más és másféle módon alkalmazzanak, csakhogy nem térhetnek el magának a törvénynek a szellemétől.
Mint a világegyetem legfőbb Ura, a Teremtő Isten az egész teremtett világ számára törvényeket alkotott. Amikor Jézus Krisztus önként felvette az emberi testet, olyan életre adta magát, ami az Atya és a parancsolatai iránti engedelmességgel jellemezhető (Fil 2:5-11). Jézus minden tanítása, a törvényhez való viszonya, még az általa adott „új” parancsolat is mindig tökéletes összhangban állt Isten törvényével.
Letöltés |