Mi a törvény szerepe Róm 4:15, 5:13 és 7:7 szerint? Hogyan hat arra, aki áthágja (Róm 7:8-11)?
Minden eszköznek van valamilyen rendeltetése. A kulccsal zárat nyitunk, a késsel vágunk, a törvény pedig annak meghatározására való, hogy mi számít bűnnek. Isten törvénye nélkül nem lenne abszolút módszerünk megtudni, hogy mely tettek elfogadhatóak, ill. elfogadhatatlanok Isten előtt. Igaz, törvény hiányában nem létezne bűn, de Pál azt is világosan megfogalmazza, hogy a törvény nem készséges partner a bűnben: „Akkor a jó lett halálommá? Szó sincs róla! Ellenben a bűn, hogy meglássék bűn mivolta, a jó által hoz rám halált, így a bűn fokozott mértékben lesz bűnné a parancsolat által” (Róm 7:13, új prot. ford.).
Az előbbi szövegek hogyan világítják meg 1Kor 15:54-58 értelmét?
Ha csak elkülönítve olvasnánk 1Kor 15:54-58 verseit, azt is gondolhatnánk, hogy rossz fényt vet Isten törvényére. Valójában azonban Pál azt mondja: a törvény „a bűn ereje” (56. vers), de csak azért, mert a törvény határozza meg, mi számít bűnnek. Természetesen „a bűn zsoldja halál” (Róm 6:23). Ha nem létezne törvény, nem lenne halál, mivel nem lehetne meghatározni, mi a bűn. 1Korinthus 15. fejezetében Pál nem a törvényt akarja rossz színben feltüntetni, hanem azt mutatja be, hogy Jézus halála és feltámadása által minden hívő győzhet a törvényszegés következményeként fenyegető halál felett.
Mikor fordult elő utoljára, hogy valaki vétkezett ellened, megszegte Isten törvényét és ezzel ártott neked? Miért alaptalan az elképzelés, hogy a kereszt után Isten eltörölte a törvényt? Hogyan segít egy ilyen személyes tapasztalat ezt megérteni?
Letöltés |