Urunk!

Szerteszéledt nyájad

összeterelni csak te tudod.

Önző álmaink szakadékos mezején

karrierképeket építgetünk,

s közben a silány legelőn

éhezik a szívünk.

De te ma is utánunk jössz

evangéliumod szép szavával.

Pásztorbotod a próba, a szenvedés.

Nem a külső csupán,

hanem az is, ha önfejű

okoskodásunk bérét,

a másik ellenünk elkövetett

bűneiben nekünk megmutatod.